Száz éve született Szent II. János Pál pápa

Szent II. János Pál pápa Karol Józef Wojtyła néven született 1920. május 18-án Lengyelországban, a Krakkótól ötven kilométerre fekvő kisvárosban, Wadowicében.

Korán árvaságra jutott: édesanyja, Emilia Kaczorowska 1929-ben halt meg. Bátyját, Edmundot, aki orvos volt, 1932-ben, édesapját pedig 1941-ben veszítette el. 1946. november 1-jén szentelte pappá Sapieha bíboros Krakkóban. 1958. július 4-én XII. Pius pápa krakkói segédpüspöknek nevezte ki. Püspökké szentelése szeptember 28-án volt a krakkói Wawel-székesegyházban. Püspöki jelmondatát később pápaként is megtartotta: Totus Tuus (Egészen a Tiéd). 1964 januárjában VI. Pál pápa kinevezte Krakkó érsekévé, majd 1967. június 26-án bíborossá kreálta.

I. János Pál halála után, 1978. október 16-án választották pápává. Elődei iránti tiszteletből a II. János Pál nevet választotta. Október 22-én a Szent Péter téren mutatta be székfoglaló szentmiséjét. Homíliájában hangzott el a híres „Ne féljetek!” felszólítás. II. János Pál volt a 264. az egyházfők sorában, 455 év óta az első nem olasz pápa, az első szláv pápa. Közel huszonhét éves pontifikátusa az egyik leghosszabb a történelemben. Kétszer látogatott Magyarországra: 1991. augusztus 16. és 20. között, valamint 1996. szeptember 6–7-én. A lengyel pápa több száz boldoggá és szentté avatást ünnepelt, köztük Apor Vilmost, Batthyány-Strattmann Lászlót, illetve az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt.

2005. április 2-án halt meg, temetése április 8-án volt. Utóda, XVI. Benedek pápa 2011. május 1-jén avatta boldoggá, és ünnepét október 22. napjára jelölte ki. Ferenc pápa 2014. április 27-én szentté avatta II. János Pál pápát.

Veszprémhez köthető, hogy 1979-ben Paskai Lászlót nevezte ki veszprémi püspöknek. 1981. szeptember 9-én a veszprémi Szent Mihály Székesegyháznak a „Basilica Minor” címet adományozta, az ezzel járó kiváltságokkal.

1982-ben Szendi Józsefet apostoli kormányzónak, majd 1983-ban megyés püspöknek nevezte ki. 1992-ben Balás Bélát nevezte ki veszprémi segédpüspöknek.

1993. május 30-án kelt Hungarorum Gens kezdetű apostoli konstitúciója, mely rendezte a Trianon óta változatlan hazai egyházi határokat, és Veszprémet mint Boldog Gizellának és a magyar királynéknak a városát, történelmi hagyományainak elismeréseként, érsekség rangjára emelte. A rendelkezés értelmében Veszprém hagyomány szerinti 100. püspöke, Szendi József a Veszprémi Főegyházmegye első érseke lett. 1997. augusztus 14-én Márfi Gyulát nevezte ki veszprémi érseknek, beiktatása szeptember 6-án volt.

Veszprém jelenlegi harmadik érsekét és egyben 102. püspökét, Udvardy Györgyöt is ő nevezte ki 2004. január 24-én marazanae-i c. püspökké és esztergom-budapesti segédpüspökké.