Mi a teendő, ha meghal egyik hozzátartozónk?

Veszprém népessége 55 ezer fő körüli, a gondnokság felügyelete nyolc városi temetőre terjed ki; a Vámosi útira, a Dózsavárosira, a kádártaira, a gyulafirátóti alsó és felső temetőre. A Szél utcai temető zárt, ahogyan a Jutaspusztai cselédtemető is, viszont részben zárt az Alsóvárosi, amelybe családi sírhelyre még lehet temetkezni. 
A Vámosi úti temető mellett kialakított háborús katonatemetőt a Német Hadisírgondozó Egyesület tartja rendben. Igen csekély a bővítési lehetőség a Dózsavárosi temetőben, a Vámosi úti pedig még körülbelül húsz évig bővíthető a szokott ütemben.
A kiszámíthatatlan sorsok sokasága produkál átlagot; Veszprémben régóta 500-550 az elhunytak száma évente. A járvány miatt két éve ez a szám emelkedett, majd tavaly elérte a 850 körüli csúcsot, tehát az éves átlag másfélszeresét. A tendencia mára visszaállt a korábbi ütemre. 
Ahogy Csomai Szilvia összegzi, kollégáik a Covid alatt is hibátlanul teljesítették a megnövekedett feladatokat, és sikeresen védekeztek a járvány ellen, közöttük nem fordult elő súlyos eset. A vírusfertőzés áldozatait hamvasztani kellett, ez idő alatt Siófokon két kemence működött párhuzamosan, de megyebeli elhunytakat Királyszentistvánra és Magyarszecsődre is szállítottak. A gondnokság számára létrejött az online kapcsolattartás az Állami Népegészségügyi Szolgálattal, és bevezetés előtt áll az e-HVB, amely tovább fogja egyszerűsíteni az ügyintézés menetét, levéve a bürokrácia okozta terheket a gyászoló hozzátartozókról. 
Salga Balázs hangsúlyozta, hogy az önkormányzat azért hozta létre a temetőgondnokságot, hogy a temetkezési „piacon” visszatartó erőt jelentsen az árversenyben, a szolgáltatási tarifákat is a közgyűlés állapítja meg. Cáfolta a közvélekedést, miszerint Veszprémben 24 órás központi halottszállító ügyelet működik – ilyen nincs, van viszont a városban hét vállalkozás (a VKSZ Zrt. Temetőgondnoksága 50 százalékos arányt képvisel), adott esetben bármelyiket lehet tárcsázni. 
Beszélgetőtársaim arra is felhívják a figyelmet, hogy ilyen visszavonhatatlan esetben először a háziorvost kell hívni, ő adhatja ki a halotti bizonyítványt és állapítja meg, hogy mikortól szállítható az elhunyt. Ezután lehet hívni bármelyik temetkezési szolgáltató ügyeletét, majd kezdődhet az ügyintézés, ami például a temetőgondnokság esetében mindenre kiterjedő, időben is rövidebb, ami nagy könnyebbség a hozzátartozó pillanatnyi lelkiállapotában. 
Most nézzük az árakat! Kormányrendelet rögzítette, hogy 2022. július 1-ig önkormányzati cég nem emelhet szolgáltatási árain. Ezek idén (várhatóan inflációkövetően) változnak, például azért, mert a cégre nem vonatkozik a rezsicsökkentés. Maradnak viszont a feladatok: tavasztól őszig a fűnyírás, a vízvételi helyek biztosítása, utak tisztán tartása, a zöldfelületek vagy a ravatalozók karbantartása, a személyzet, a temetési feltételek biztosítása, szemétszállítás, stb. A temetéssel, sírhelyekkel kapcsolatos információkért a Vámosi úti temetőben lévő ügyfélszolgálatot kell keresni. Érdemes máskor is bekopogni, mert a családnak csak a síremlék lesz a tulajdona, a sírhelyet 25 évente újra kell váltani (beszélgetésünk pillanatában ez a tarifa az egyszemélyes sírhely esetén 23 495 forint), mert az csak bérlet. Alakul a gondnokság számítógépes nyilvántartása, de még mindig nagyon nehéz elérni a hozzátartozókat – sokan csak halottak napja körül látogatnak ki a sírkertbe, ekkor veszik észre a síremlékre ragasztott üzenetet. A kapcsolattartás miatt a 2000-es évektől rögzítik a sírhelyeknél a hozzátartozók adatait is, ám így is előfordulnak furcsa esetek. Például egy idős hölgy lemondott testvére sírjáról – megjegyezve, hogy vannak ugyan gyerekek, de azok nem teljesítik kötelességüket. Még jó, hogy nem jelölték ki azonnal újratemetésre az elhagyott sírhelyet, mert jelentkezett az egyik gyermek, aki csak akkoriban tudta meg, hogy édesanyjáé helyett 30 évig más sírját gondozta – mégpedig a közelben, egy azonos nevű elhunytét. 
A temetőkben szaporodó apró sírok is jelzik az urnás temetések térhódítását, az összes temetés 85 százalékát teszik ki. A szórásos temetéseknél az évekkel ezelőtti évi 30 eset mára eléri a 150-et. Egy urnás temetés alapára 250 ezer forint, ehhez jönnek a kellékek, a sírhelymegváltás. A hagyományos koporsós temetés a másik véglet, ami elmehet 600 ezer forintig a helymegváltással és a kellékekkel. Vannak különleges igények; létezik például üvegkoporsó hagyományos alsó résszel, átlátszó tetővel. A szerettek hamvai kerülhetnek meglévő családi sírba, urnasírba, kolumbáriumba, altemplomba (Veszprémben a székesegyházban, a Margit-templomban, a Magyarok Nagyasszonya-templomban van ilyen lehetőség). Igénybe vehető a szóróparcella, engedéllyel folyóvízbe is szórhatók a hamvak (de állóvízbe, például a Balatonba tilos), és van, aki hazaviszi. Utóbbival nem ért egyet Salga Balázs, mert szerinte így nem tud lezárulni a gyászfolyamat. 

Temetkezni lehet társadalmi és felekezeti szertartással; a római katolikus, a református, az evangélikus mellett előfordult már a gyakorlatban görög katolikus, adventista, muszlim, HIT gyülekezetbeli, Jehova tanúi szerinti szertartás, de nincs adat arról, hogy távol-keleti származású, Magyarországon élő polgárt bárhol is temettek volna az országban. 
Az önkormányzati cég végzi a közköltséges temetéseket (három-négy is van havonta), ha nem marad hozzátartozó, vagy a hozzátartozó nem tud fizetni. Ilyenkor az önkormányzat megelőlegezi a költségeket, amit jó esetben visszakap a hagyatékból. 
Rákérdeztem, természetesen ebben a műfajban is létezik divat, és minden újítás feljebb srófolja az árakat. Sminkes szolgáltatást még nem lehet kérni, ám nagy elismerés illeti a kórházi boncmestereket, akik az elhunytat olyan állapotba tudják hozni, mintha csak aludna, mert nem mindegy, milyen emléket hagy az itt maradott hozzátartozóban a legutolsó találkozás.