A csopaki Orbán Gábor az év medikusa

Orbán Gábor elnyerte az Év Medikusa díjat, amit három éve alapított a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT). A kiírást a négy hazai orvosi egyetem, így a szegedi, a pécsi, a debreceni és a budapesti mintegy hatezer hallgatója közül bárki megpályázhatja, átlagosan ezt százötvenen szokták megtenni évente. A pályázatokat a MEMT, a Magyar Kórházszövetség, a Magyar Orvostanhallgatók Szövetsége, a Magyar Rezidens Szövetség és az Orvos Szakmai Kollégium bírálja el. 

Megtisztelő az elismerés 

– Idén engem ért a megtiszteltetés, hogy megkaptam a rangos elismerést. A díjat annak ítélik oda, aki az egyetemi tanulmányai mellett részt vesz tudományos, közéleti, oktatási munkában is, és mindebben minél jobban kiemelkedik. 
Orbán Gábor tanulás mellett végzett közéleti munkáját jelzi, hogy az egyetemi Hallgatói Önkormányzat Szociális Bizottságában is tevékenykedik. Így segít a hallgatóknak például a kollégiumi elhelyezkedésben. Ami a tudományos munkáját illeti, a szívritmuszavarokkal foglalkozik, és kutatja az ezzel kapcsolatos műtéti megoldásokat a Merkely Béla professzor vezette Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A végzős hallgató másodéves kora óta korrepetál, és különféle egyetemi gyakorlatok megtartásában segít a gyakorlatvezetőknek. A pályázatnál azt is értékelték, hogy az adott hallgató dolgozik-e ügyeletekben, illetve mennyire segíti az aktív betegellátást. Utóbbit Orbán Gábor az említett klinikán végzi, ahol az osztályos betegellátásban és operációkban segédkezik. Mindemellett a pályázathoz csatolta egyéb eredményeit, a tudományos konferenciákon elnyert elismeréseit. A kérdésre, hogy miként fogadta a díjat, felidézi, éppen a gyermeksebészeti műtőben volt gyakorlaton, ahol megfigyelőként vett részt, és ilyenkor a hallgatók zsebükben tarthatják a telefont, mert bármikor hívhatják őket máshová segíteni. Ekkor érkezett a hír, aminek nagyon örült, megtisztelő számára, ugyanis az orvosi, illetve egészségügyi szakma kiemelt képviselői döntöttek az év medikusa személyéről. 

A Lovassyban tanult 

Orbán Gábor emellett elnyerte a Nemzeti Tudósképző Akadémia díját is, melynek fő célja, hogy egyetemi hallgató korukban kiválogassa a kiváló tudományos eredményeket elérő embereket, akiket aztán a PhD cím szerzésen át a későbbi kutatásokban is segítsen. Az orvosi munka egyik fontos eleme a kutatás, mert az ember ez alapján dönti el azt, hogyan diagnosztizáljon, illetve kezeljen betegségeket. 
Orbán Gábor felidézte, Veszprémbe járt a Lovassy László Gimnáziumba, ahol kellő természettudományi alapokat kapott, és sokat gondolt arra, hogy az orvosi egyetem lenne neki való. Szalainé Tóth Tünde, a biológiatanára pedig arra is megtanította, miként tanuljon úgy, hogy az ismereteket meg is értse, és azok hosszú távon megmaradjanak. Az említett pedagógus indította el a biológiai versenyeken is. A fiatalember gimnázium után viszont nem tudta eldönteni, hogy a fizika vagy az orvoslás legyen az élete fő iránya, így az Eötvös Loránd Tudományegyetemen fizikát tanult, ahol sikeresen, jó eredménnyel elvégzett fél évet. 
– Mindig megvolt bennem az érzés, hogy segítsek az embereken, gimnazistaként önkéntes munkát is végeztem. Fizikusi tanulmányaim alatt rádöbbentem, valami hiányzik: az emberekkel való kapcsolat, indokolta a váltását. 

Sok lemondással jár 

Elmondta, az orvosi egyetemen azonnal tudta, ez a pályája, ami nagy boldogságot okozott, kitűnően érzi magát a közösségben. Az orvosi egyetem nagyon nehéz, sok lemondással jár, főként vizsgaidőszakban. A tanulást, illetve munkáját nagyban segíti, hogy elemző fizikusi szemlélettel, gondolkodással is tekint a világra, így lényegesnek tartja, kutatja az ok-okozati összefüggéseket. Ez a gondolkodás a kutatásban is segíti, ugyanis a szakma csak azt fogadja el, amit az ember be is tud bizonyítani. Orbán Gábor lényegesnek tartja a betegekkel való jó kommunikációt, ami szerinte nagyon fontos orvos és beteg között. Alapvető, hogy az orvos partnerként tekintsen a betegre, együttérzően és türelmesen beszéljen vele, mert ennek a gyógyulásban nagy szerepe van. A fiatalember ezt tapasztalja a városmajori klinikán, ahol a későbbiekben dolgozni szeretne. 

A legnagyobb kihívás 

Orbán Gábor felidézte, nagyon izgult, amikor először állt elsőéves hallgatóként egy beteg ágyánál a zalaegerszegi kórházban, ahol gyakorlaton volt, ugyanakkor pozitív élményt szerzett, ami inspiráló volt a későbbiekre nézve. A betegnek nagy fájdalmai voltak, és jó érzéssel töltötte el, amikor látta, az orvosok, ápolók tudják, mit kell tenni, segítenek rajta, megnyugtatják, meggyógyítják. Szerinte az orvosi hivatás lényege, hogy az ember megtanulja, miként tud segíteni a másiknak. 
A fiatalember számára az orvosi egyetemen a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy kialakítsa a megfelelő időbeosztást. Nagyon sokat kell tanulni, de ügyelni kell a megfelelő időbeosztásra, szükség van alvásra, mozgásra is, mert az ember egyensúlyban csak így marad, lényeges, hogy soha ne adja fel a személyiségét. 

A tó a nyugalmat jelenti 

Fontosak a hobbik, a barátok, akikkel együtt lehet eltölteni az időt, például szép természeti környezetben. Így teljesítettek már több Országos Kéktúra-szakaszt is. Orbán Gábor mindemellett fut, és amikor még Csopakon élt, reggelente nagyokat úszott a Balatonban. Hobbijairól elmondta még, imád síelni, sétálni, focizni is, játszott a csopaki, majd az egyetemi csapatban. Amikor csak teheti, utazik a családjához Csopakra, és végzős orvostanhallgató barátnőjével annak hévízi szüleihez. A település és a Balaton a nyugalmat jelenti számára, családja pedig mindenben teljes támogatást nyújt, ami nagyon fontos az életében. Céljairól kifejti, a diploma, a PhD, azaz a második doktori cím megszerzése, ami az egyetemi klinikákon elvárás. Aztán szeretné megcsinálni a kardiológiai szakvizsgát. Vannak még elképzelései, érdekli a menedzserképzés is.