Kockázatokkal járna a hulladéklerakás

Ahogyan arról lapunkban beszámoltunk, a márkói Tiszta Víz Mozgalom és ellenzéki képviselők hívták fel arra a figyelmet, hogy veszélyt jelentene a karsztvízbázisra, ha a hatóság lehetővé tenné a bányaterületen a hulladék elhelyezését. Porga Gyula polgármester közölte, nem helyezhető el hulladék a márkói bányagödörben, és nincs folyamatban ezzel kapcsolatos engedélyezési eljárás. A témában megkerestük a Bakonykarszt Zrt.-t. Írásban küldött kérdéseinkre Scholtz Éva Vízkészletgazdálkodási csoportvezető és Radács Attila vezérigazgató helyettes-műszaki igazgató válaszoltak. Leszögezték, a karsztvíztároló állapotára várhatóan kedvezőtlenül hatna, ha hulladékgazdálkodási tevékenységet végeznének a márkói dolomitbánya gödrében, ez veszélyeztetné a térségi ivóvízellátást a márkói, bándi és veszprémi ivóvízellátó víziközmű-rendszerek esetében. Hozzátették, a területen a karsztvízszint feletti kőzetvastagság a letermelt kőzetvagyon miatt lecsökkent, a fedetlen karszt alatt mintegy 7-10 méterre található a karsztvíz. 

– A Veszprém-Márkó-Bánd térségi karsztvízkészlet hidraulikailag összefüggő vízrendszer, amelynek térségi megcsapolási pontjai a Gyulafirátóti-, a Sédvölgyi-, az Aranyosvölgyi- és a Márkói-vízbázis. A vízbázisvédelmi diagnosztikai vizsgálatok során szerkesztett áramlási kép alapján a bányatelek térségében áramló vízkészlet elsődlegesen a Gyulafirátóti-vízbázis utánpótlódó vízkészletét adja, azonban a bonyolult vízföldtani-áramlási viszonyok miatt – figyelembe véve a Séd tektonikus völgyét – ez a területrész a közelebb lévő Sédvölgyi-vízbázis utánpótlódási területéhez, felszín alatti vízgyűjtőjéhez is tartozhat – írták válaszukban. Emiatt, amennyiben hulladéklerakó üzemelhetne a bányatérben, a Bakonykarszt szakemberei szerint már néhány éven belül megjelenhetnek a karsztvízbázisban olyan vegyületek, amelynek hatására a kitermelt víz nem felelne meg az ivóvízre vonatkozó minőségi követelményeknek. Ha ez bekövetkezne, akkor akár az is előfordulhatna – más vízbeszerzési lehetőség hiányában –, hogy korlátozni, tiltani kellene az ivóvíz fogyasztását az érintett településeken.

Scholtz Éva és Radács Attila közölték, a vízvédelmi hatóság térségi vízbázist érintő kérdésekben mindig bevonja az engedélyezési eljárásba a Bakonykarszt Zrt.-t, és figyelembe veszi szakmai álláspontjukat. A márkói önkormányzat megkeresésére 2021-ben szakmai véleményt állítottak össze, amelyben javasolták az előzetes vizsgálatot lezáró kormányhivatali határozat megfellebbezését, mert a tervezett tevékenység álláspontjuk szerint nem volt összeegyeztethető a vízminőségvédelmi előírásokkal. A benyújtott fellebbezések alapján a környezetvédelmi hatóság 2021 végén módosította a kiadott határozatot, és törölte a nem inert hulladékok (például fizikai-kémiai kezelésből származó iszapok) lerakására vonatkozó engedélyt. A Bakonykarszt Zrt. szakemberei szerint a bányászat számára már nem hasznosítható bányatérben az egyetlen szóba jöhető tevékenység a rekultiváció, ezért is értenek egyet a márkói önkormányzat július elején hozott határozatával, amely úgy módosította a helyi építési szabályzatot, hogy a bányaterületen a hulladék lerakását megtiltotta.