Az év fajai bakonyiasan - alpesi gőte

Halvány liláskék szirmok, különleges levélformák, másfajta alagúthálózatot ásó nőstények és hímek, más érdekességek, no meg a tisztázandó kérdés a szarvas feleségének tartott agancsosról, a narancssárgában járt nászszertartás és egyéb védett szépségek – az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumának kutatóit az év fajainak bemutatására kértük, abból a szempontból is, élnek-e egyedeik a Bakonyban.

Rimányi Zita

Az alpesi gőte nászszertartása során a hím a nőstény előtt a farkát behajlítva rezegteti, így illatanyagokat sodor elé

Fotó: BTM

Az év kétéltűje, az alpesi gőte a Bakony kétéltű faunájának különlegessége a bükkösökben, tócsákban. Dunántúlon élő populációja Ichthyosaura alpestris bakonyiensis néven önálló alfajnak számít. Felismerhető narancssárga hasoldaláról. Nászszertartása jellegzetes: a hím a nőstény előtt a farkát behajlítva rezegteti, így illatanyagokat sodor elé. A párzás során a hím egy ondócsomagot helyez a nőstény elé, amelyet ő a kloakájával felszed. Vízinövényekre aggatott petefüzéreiből kikelt külső kopoltyús lárvái négylábú kis vízi sárkányoknak tűnnek. Szaporodóhelynek használt erdei pocsolyában táplálékot kereső fekete gólyát figyelt meg a BTM kutatója, és a vaddisznók gyakran használják dagonyaként szaporodóhelyeit, a petékben, a lárvákban, a kifejlet egyedekben szintén kárt téve. Erdészeti tevékenység során a munkagépek szétjárják ezeket a helyeket, egy pocsolyából ezért egy alkalommal nyolcvan alpesi gőtét kellett kimenteni. Veszélyezteti a fajt az erdők, a talaj kiszáradása is.

A BTM kutatói, tudósai segítettek cikksorozatunk összeállításában: Kutasi Csaba, Sinigla Mónika, Kovács Attila, Barabás Ádám. Külön írunk hamarosan az év ásványáról, nyersanyagáról és ősmaradványáról.