Fiatal színész-rendezőként sorra nyeri a közönségdíjakat

A műsorból kiderül, nem ismeretlen érzés Szelle Dávid számára a közönség elismerése – a mostani naplós előtt a Pannon Várszínháznál a Legjobb színész közönségdíját háromszor kapta meg, a Legjobb rendezés elismerést érdemelte a Boeing, boeing, leszállás Párizsban című darabért – és van még PannonPálya-díja is, amelyet a megalapítása után rögtön elsőként nyert el. Dávid számára fontosak ezek az elismerések, hiszen egy fajta visszaigazolásként tekint rájuk.

A beszélgetés során Szelle Dávid felidézi: 11 évesen láthatták először a nézők színpadon - az első szerepet 1999-ben A dzsungel könyve című darabban kapta a Veszprémi Petőfi Színháznál… akkor még nem gondolt komolyabban a színművészetre, de később egyre inkább a színházi munka hatása alá került, amiben nagy része volt Vándorfi László színházigazgatónak és Krámer György táncművész-koreográfusnak. A rendezővé válásáról elmesélte, villámcsapásként érte, amikor egy napon azzal hívta fel Vándorfi László igazgató, hogy megbízza a következő darab rendezésével, egyben a koreográfia kidolgozásával. Türelmes rendezőnek tartja magát, aki szeret egyetértésben,  nyugodt légkörben dolgozni egy-egy darab színpadra állításakor; soha nem okozott konfliktust, hogy esetenként olyan színészeket kell irányítania, akikre gyermekként csodálattal nézett, már akkor elismert művészek voltak. 

Ez itt a VEOL Podcast Pódium 50. adása. A mikrofonnál Komaniczki Zoltán.