Megosztotta Ausztriát Kurt Waldheim?

Bóka István, Balatonfüred polgármesterének köszöntője után a könyvet a szerző, Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára és a szerkesztő Szatmári Péter rektorhelyettes, egyetemi docens mutatta be. A beszélgetésben, ahogy az olvasható a könyv recenziójában is, egyebek mellett elhangzott, Ausztria az 1986-os államfőválasztásra készült, amikor kiderült, a konzervatív Osztrák Néppárt jelöltje, Kurt Waldheim a második világháború idején a német Wehrmacht tisztjeként szolgált, és akár háborús bűnöket is elkövethetett. Az ügyből óriási botrány lett, de a párt nem vonta vissza Waldheim jelölését, aki az addigi legjobb államfői eredménnyel foglalta el tisztségét 1986 nyarán. Az elnök elleni támadások ezt követően csak erősödtek, az ügyből pedig fokozatosan osztrák nemzeti kérdés lett. Bár a mai napig nem lehetett igazolni, hogy Waldheim bármikor részese lett volna háborús bűncselekményeknek, mégis élete egy periódusában gyilkos gépezetben szolgált. 

A vita és az azt övező súlyos bel-és külpolitikai válság jótékony hatással volt az osztrák politika és társadalom történelemfelfogására. Míg a 80-as évekig Ausztria az áldozatszerepben tündökölt, addig a Waldheim-ügy folyományaként általánosan elfogadottá vált a részfelelősségük. Ennek értelmében Ausztria, mint állam nem felelős a nácik bűneiért, mivel azok az Osztrák Köztársaságot az Anschluss révén 1938 márciusában felszámolták, azonban egyes osztrákok, sőt, osztrákok ezrei igenis aktívan részt vettek a nácik milliók halálát okozó rezsimjében. Ez az öntisztulási folyamat később abban is testet öltött, hogy az osztrák állam komoly részt kezdett vállalni a holokauszt áldozatainak kárpótlásában. 

A kötet az 1986-ban kezdődő válság történelmi, politikai és morális aspektusait járja körül komolyabb kitekintéssel az osztrák múltfeldolgozás ellentmondásaira, továbbá a politikai elemző részben arra is kísérletet tesz, hogy választ adjon az ügy legégetőbb kérdéseire. Így arra, miként lehetett volna mindezt elkerülni, illetve arra, hogy tényleg gond-e az, hogy az omnipotens (mindenható, korlátlan hatalmú – a szerk.) állam beleszalad egy ilyen súlyos botrányba, amelyben a történelem és az aktuálpolitika játékszerévé válik. Mint ismert, a történészvégzettségű szerző 2010-től négy évig Magyarország ausztriai nagykövete volt.