Obrusánszky Borbála tartott előadást a téli ünnepkörről Csopakon

Az előadásban a téli ünnepkörről hallhattunk, amely a magyar és az eurázsiai sztyeppei népek szokásaiban máig megtalálható. Ahogyan a keleti népeknél egy-egy nagy ünnepre majdnem egy hónapig készülnek, úgy a magyar karácsonyt is hosszú várakozás előzi meg. Azokat a hagyományokat, amelyeket mi, magyarok megőriztünk és máig ápolunk, nem egyedülállók, hanem a keleti lovas népeknél is élő tradíció és az újévi szokásrend szerves része.

Obrusánszky Borbála képekkel vetített előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy nem állja meg a helyét az a nézet, amelyet mind a mai napig állít történészeink, néprajzosaink jó része, hogy mi, magyarok az ünnepi szokásainkat másoktól vettünk át. Ehelyett az a valóság, hogy a karácsony és a hozzá kapcsolódó hagyományok (Luca-nap, regölés, újévi köszöntők, vesszőzés) a mi ősi hagyományunk, és inkább a szomszédos népek tanultak tőlünk.

Mivel a magyar népi hagyományok ismerete elhalványodott az elmúlt évtizedekben, és nem ismert a téli napfordulóhoz való kapcsolata, sokan megpróbáltak új, modern ünnepeket meghonosítani, amit a keresztény ünnepek helyett akarnak. A néprajzkutató rávilágított arra, hogy ez mennyire káros számunkra, hiszen ezzel ősi szokásainkat akarjuk eltörölni. Obrusánszky Borbála szerint éppen akkor járunk el helyesen, ha saját hagyományunkat ápoljuk, hiszen azokban őrződött meg leginkább a régi „pogány” múlt emléke, és nem idegen, hanem az őseinktől örökölt hagyományok kerültek bele a keresztény téli ünnepkörbe is. A problémát inkább az jelenti, hogy a Gergely pápa-féle naptári reform miatt eltolódtak a dátumok, a korábbi magyar téli napforduló napja (december 21.), szokásaival együtt áttolódott Luca-napra (december 13). Az évkezdő karácsonyi ünnepkör is kettévált nagy-, illetve kiskarácsonyra, utóbbi január 1. az újév hivatalos napja.

A karácsonyhoz hasonló keleti ünnepek a zoroaszter hiten alapuló jalda, amelyet a Kaukázusban és Közép-Ázsiában ülnek meg, de ide kapcsolódik a belső-ázsiai mongolok holdújévi szokása is. A néprajzkutató elmondta, hogy melyek a legősibb hagyományaink: az újévköszöntő regölés és mendikálás, a Luca-búza ültetése, illetve az aprószentek-napi vesszőzés. Ugyanakkor a karácsonyi asztalhoz kötődő ősi babonák is az ókori sztyeppei népek szokásaihoz hasonlóak.