Ki írta alá Trianonban a békediktátumot?

Nem véletlen, hogy a szépszámú érdeklődő alig akarta őt elengedni, hiszen számos kételyt már azzal is eloszlatott, hogy mondandóját a mítoszok és a valóság bemutatására építette. Mert mítosz nagyon sok termett akkor és azóta, a megjelent plakát sem feledhető, amelyen csak egyetlen mondat olvasható: „Átkozott a kéz, amely ezt a békét aláírta.”

A hiedelmekkel szemben (sorsolás vagy önként jelentkezés döntötte el, kik legyenek az aláírók; nem kompetens vagy súlytalan emberek tették ezt; Apponyi, Teleki, Bethlen vagy Horthy azért zárkózott el a feladat elől, mert a háború utáni politikai szerepre készültek) képet kaptunk a ténylegesen történtekről, amelyek az előadás utáni beszélgetéssel kerekedtek ki teljes valójukban.

- Évtizedek, tulajdonképpen a kiegyezés óta benne volt a levegőben, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia szét fog esni. Hogy miért? Mert Oroszország után Európa második gazdasági hatalma volt, saját valutával, ahol érvényesült a mostani Európai Unió vívmánya, a négy szabadság elve. Persze, hogy ezt nem nézték jó szemmel a tőlünk nyugatra lévő nagyok. A vesztes világháború után már csak egy célja volt az antantnak; feldarabolni, meghátrálásra kényszeríteni a Monarchiát, Magyarországot, amit csak megkönnyített az a tény, hogy a Tanácsköztársaság kormányának vezetője, Károlyi Mihály hibát hibára halmozott.

A háború befejezése után, 1919. január 18-án ült össze a békekonferencia, hogy megalkossák a jogi diktátumot, ám egy év telt el, mire olyan kormánya lett Magyarországnak, amelynek képviselőit meg lehetett hívni a szerződés aláírására. Szó nem volt önként vállalásról, az utolsó utáni pillanatban is zajlott a casting, ki is mehetne vagy kit kellene erre utasítani. Napokig tartó vita után Beránd Ágost népjóléti és munkaügyi minisztert kérte fel Horthy Miklós kormányzó, a hattagú, Párizsba utazó delegáció másik aláírója a diplomata, miniszterhelyettes Dresh-Lázár Alfréd lett utasításra. Egyikük fehér, a másik fekete díszmagyarban, ám egyformán igen feszült idegállapotban, oda sem nézve, remegő kézzel vetette oda kézjegyét a diktátumra, ami tragikus következményekkel járt Magyarországra, de a teljes kormánnyal együtt ők is tudták, ha nem írják alá, folytatódik a háború, amit és a még súlyosabb következményeket a kivérzett Magyarország már nem tudná túlélni.

Így 1920. június 4-én, délután négy órakor Versailles-ban, a Nagy Palota (Grand Palais) Cotelle-termében megszületett a trianoni békeszerződés, megfosztva Magyarországot területének kétharmadától. Létrejött egy ország, amit saját maga vesz körül... A palotából távozó magyar delegációnak tisztelgett a francia díszőrség, de kit vigasztalt ez már akkor?

A trianoni békeszerződés jogtörténeti dokumentum, mivel az 1947-es békeszerződés felülírta, azóta nincs hatályban.