Nesztinger Kornél útja a metálzenétől a klasszikusokig

A fiatal lovasi művész – tanárjelölt – kiemelte, hogy tanulmányait Murka Istvánnál kezdte, Nagy Csabánál tanult a veszprémi Dohnányiban, mostani mestere pedig Bernáth Ferenc.

Kornélnak a gitár szerelem volt első hallásra, ez nagyjából hároméves korában történt. Majd a rockkorszak következett, napjainkban viszont már az életcélja az, hogy minél inkább kiteljesedjen a klasszikusgitár-művészetben.

– Tíz éve költöztünk Lovasra Veszprémből. Fontos volt számunkra, hogy olyan családi házban éljünk, amelyben gyönyörű a kert, tudjuk művelni. Lovast könnyen megszerettem, csodálatos falu a lankás utcáival és a kedves, közvetlen emberekkel, hogy folyamatosan fejlődik a község, ez példaértékű. Számomra hatalmas kincs a Királykút, amelyet többször felkeresek a barátaimmal, ott kellőképpen ki tudok kapcsolódni – kezdi a beszélgetést Kornél, akin látszik a szerénység és a zene iránti alázat.

Tinédzserként a rockzene iránt rajongott – Deep Purple, Led Zeppelin –, de a metálzenekarokat is szerette, többször eljárt Tankcsapda-koncertre. Élete, legalábbis zeneileg, száznyolcvan fokos fordulatot vett. Amikor elkezdett tanulni, akkor mindazt a klasszikus gitáron tette meg. A klasszikus vagy spanyol gitár a 19. században nyerte el ma ismert formáját, elsősorban spanyol hangszerkészítők munkája révén. Ez az a hangszerváltozat, amelyen klasszikus zenét játszanak, de sok ország népzenéjének, társasági zenéjének is fontos kelléke, és napjaink könnyűzenéjében, műkedvelő muzsikálásában is fontos szerepet kap. A klasszikus gitárt nem pengetővel, hanem a kéz négy ujjával, körömmel vagy ujjbeggyel pengetik, így a ritmikus akkordjáték mellett, a klasszikus koncertzene igényeinek megfelelően, többszólamú dallamjátékra is alkalmas.

– Először Puskás Tibor, Nagy Erzsébet, Mosóczi Miklós és Szendrey-Karper László gitárművészek könyveiből kezdtem el tanulni. Amikor 18 éves lettem, akkor Ferdinando Carulli- és Matteo Carcassi-darabokat játszottam. Folyamatosan képzem magamat a klasszikus zenékben, több helyen koncerteztem. Elsősorban Johann Sebastian Bach, Niccolò Paganini, Mauro Giuliani, Leo Brouwer műveit játszom, de a repertoáromban szerepelnek még Heitor Villa-Lobos és Anton Diabelli művei – hangsúlyozza Kornél, aki örömmel veszi, hogy koncertjeire egyre több fiatal is eljön. Tisztában van vele, hogy mindaz, amit képvisel, nem annyira populáris zene, de a művészet iránti elkötelezettség, szeretet szerinte nem kor függvénye. Metálzenét már nem hallgat, jobbára klasszikusokat és dzsesszt. Példaképe nincs, de a füredi gitárfesztiválon többször megfordult mint hallgató, s reméli, hogy hamarosan eljön az idő, amikor már a színpadon lép fel Balatonfüreden.