András Ferenc: A sümegi gyermekévektől a nemzetközi sikerekig

Rendező és holdvilág címmel tűzi műsorára a Duna World csatorna december 1-jén 13 óra 20 perctől azt a portréfilmet, amely a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjait mutatja be. A Kővágóörsön is élő András Ferencről Bonta Zoltán rendező készített 52 perces alkotást.

A portréfilmben András Ferenc Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész életútjába nyerhetnek a nézők bepillantást. A sümegi gyermekéveitől kezdve mesél a rendezői pályára kerüléséről, sikerfilmjeiről, azoknak kulisszatitkairól, s arról is, miért szereti Veszprém megyét, a Káli-medencét, s mennyire fontos számára a szülőföldhöz való ragaszkodás.

Az alkotásban filmtörténészek, kritikusok, neves színművészek (Gobbi Hilda, Latinovits Zoltán, Kiss Mari, Pécsi Ildikó) is megszólalnak, s arról beszélnek, milyennek látták András Ferencet, a munkáit, amelyben szinte mindig felfedezhető a társadalomkritika, a vágyak és illúziók meghiúsulását tükröző ironikus életérzés, ő pedig életének fontos szakaszaira, művészekre, barátaira, példaképeire, Fábri Zoltánra, Sára Sándorra, Huszárik Zoltánra is emlékezik.

A népszerű rendező harmincnégy filmet forgatott. Ebből kiemelkedik a Veri az ördög a feleségét, amellyel berobbant a nemzetközi filmes világba. Az alkotásnak olyan sikere volt, hogy amikor az utcán ment Budapesten, Mándy Iván író kalapot emelt előtte, Örkény István pedig sorra ajánlotta számára a megfilmesítésre váró témákat. Sőt, olyan jó kapcsolatba kerültek, hogy András Ferenc olvashatta el először Örkény halála előtt írt, Forgószínpad című művét.

A filmrendező sorsát az is meghatározta, hogy a Veri az ördög a feleségét sikere után aláírta a Charta 77-et. (Ez az akkori csehszlovák ellenzék közzétett politikai nyilatkozata volt. A Charta vezetői ellen hozott bírósági ítéletek miatt szolidaritási akciókat, aláírásokat indítottak el több helyen, így Magyarországon is.) Ezért András Ferenc parkolópályára került egy ideig. A kenyerétől ugyan nem fosztották meg, hiszen forgathatott. Ekkor készült a Végkiárusítás című tévéfilmje, ami akkor példátlanul magas, 3,5 milliós nézettséget produkált a televízióban, de nagy mozifilmhez nem engedték oda utasításra. Ezek után forgatta le a Dögkeselyűt, amelyet a közönség pajzsra emelt és emel a mai napig Cserhalmi György ikonikus alakításával együtt.

András Ferenc filmrendező a Veri az ördög a feleségét és A nagy generáció leforgatása után is átélte a siker nagy, díjakban, nemzetközi és hazai elismerésekben is mérhető pillanatait, ám olyan kultusz egyetlen alkotása mellett sem alakult ki, mint amit a nézők a Dögkeselyű köré építettek. Sikere és többmilliós nézettsége nehezen szárnyalható túl. Amikor készült, senki nem sejtette, hogy a magyar taxis sztorija történelmet ír, és olyan utat jár be, amely példátlan.

– A Veri az ördög a feleségét a szerelemgyermekem, A nagy generáció rólunk szól, az én történetem is, a Dögkeselyű pedig egy szerencsecsillagzat alatt született, amikor minden összejött. Kristályosodik, letisztult üzenetében, folyamatosan játsszák. Nem akarok álszerény és szerény sem lenni, amikor készülnek tízes-tizenötös listák, összeállítások a legjobb magyar filmekről, a Dögkeselyű szinte mindenhol szerepel. Klasszicizálódott ez a történet – mondta legutóbb lapunknak a filmrendező, aki sümeginek vallja magát a mai napig, ezer szállal kötődik a településhez, s mindig szívesen emlékezik vissza az ott töltött gyerekkorára.

András Ferenc

1942. november 24-én született, 1973-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Makk Károly és Illés György tanítványaként. 1973-tól rendező, a Dialóg Filmstúdió igazgatója. 1998-tól a Duna Televízió szinkronstúdiójának vezetője volt. Első filmjét 1970-ben forgatta, Árvíz címmel. Felejthetetlen szatírát készített a Veri az ördög a feleségét című filmmel. Emlékezetes alkotása a 60-as évek fiataljainak későbbi sorsát bemutató, A nagy generáció című film is.