Radnóti-estet tartottak a Polányi Pajtaszínházban

Radnóti Miklós életútja, költészetének erős gondolatisága magával ragadó. Verseit, azok üzenetét újra és újra vágyjuk olvasni, hallani. A költő mély gondolataival, a sorok között megbúvó markáns képi világával örök érvényűt alkotott. Oberfrank Pál ennek a költői nagyságnak a bemutatására vállalkozott, amikor megérett benne a Radnóti irodalmi est gondolata.

Mint a darab rendezője és szereplője, 2016-ban alkalmazta színpadra egyedi látásmódja szerint, a „...Sem emlék, sem varázslat...” című előadást. A magyar költészet egyik legnagyobb alakját megrendítő színészi átlényegüléssel, pontosan kidolgozott, dramaturgiai szálra felfűzött versek, naplórészletek előadásával idézte meg.

A publikum e különös találkozás alkalmával megérezhette, milyen erős Radnóti lelkek épülésére szolgáló lírája, és tanúja lehetett a költő Gyarmati Fannihoz fűződő varázslatos szerelme megélésének, csakúgy, mint a mélybe rántó tragikus sorsának, a költeményeiben is megmutatkozó szenvedésének. A darab szólt a költő egész életére mély nyomott hagyott fájdalmas tényről is: születésekor ikertestvérét és édesanyját is elvesztette.

A színművész az előadás során felidézte Sík Sándornak – mint Radnóti szellemi atyjának – jelentőségteljes szerepét. Tőle kapta korai költészetének expresszionista megnyilvánulásait, és a katolikus hitre való áttérést is neki köszönheti. A nézők Radnóti sokak által eddig nem ismert humorának is részesei lehettek. Az előadást vizuális illusztrációkként régi fotók, zenei kíséretként lágy harmóniák gazdagították. A darabot a bori notesz – mint az utolsó versek válogatása – zárta, melyben a munkatábor sötét körülményeiről írt a költő. Tarkólövés – ahogy azt halála előtt lejegyezte.

Radnóti Miklós harmincöt évet kapott a sorstól, de amit maga után hagyott, az halhatatlanná tette.