EKF 2023: túllépni a kishitűségen

Ez csak néhány elképzelés azok közül, amelyekkel Veszprém tavaly elnyerte a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címet.

A független szakértőkből álló nemzetközi zsűri tavaly decemberi döntése szerint Veszprém lesz Európa kulturális fővárosa 2023-ban, a folyamatban lévő Brexit miatt egyetlen városként viseli majd ezt a címet. A pályázati anyagon mintegy két és fél éven át dolgoztak a szakemberek. A program az angol Beyond, vagyis túllépni, átlépni, meghaladni címet kapta. A mintegy százoldalas dokumentumban az olvasható, Veszprém és a térség az EKF 2023-mal túllépne a provincializmuson, a kishitűségen és a közönyösségen. A kifejezés arra a koncepcióra is utal, hogy Veszprém nem egyedül, hanem a balatoni régióval, a Balaton-felvidékkel, a Bakony térségével közösen pályázott, és nyerte el a címet. Porga Gyula polgármester többször hangsúlyozta, a programban nem az infrastrukturális fejlesztések kapják a főszerepet, hanem a helyi társadalom bevonása és a közösségépítés.

Utóbbira példa lehet az az elképzelés, hogy a Jutasi úti lakótelepen élőknek szabadtéri programokat kínáljanak, a rendezvénysorozat csúcsa a 2023 őszére tervezett össznépi dzsembori lesz. A város már így is imponáló fesztiválkínálata a WOMEX nevű kortárs világzenei rendezvénnyel egészülhet ki 2023-ban, de felmerült egy egyházzenei fesztivál gondolata is. Izgalmas kezdeményezésnek tűnik a Soundscape elnevezésű program is: a pályázati anyag szerint a város több pontján elhelyezett hangkabinokban az utóbbi években EKF címet betöltő városokban rögzített hangokat lehet hallgatni.

A program minden korosztályt megszólít, a gyerekek például lehetőséget kapnak arra, hogy újratervezzék Veszprémet, installációkkal, vagy rég elfeledett helyszínek újranyitásával. A Z generációt célozza a megálmodott nemzetközi gyerekfilmfesztivál: a fiatalok alkotásairól gyerekekből álló zsűri dönt. És ha már filmek: a város kulturális életében a jelenleginél markánsabban jelenhet meg a hetedik művészet. A programban egy szerzői filmeket és minőségi közönségfilmeket vetítő mozi létrehozása is cél, emellett szeretnének életre kelteni több balatoni kertmozit is.

Az elképzelések között szerepel, hogy afrikai hangszergyűjteményből nyíljon állandó tárlat az állatkertben a British Museum és a Budapesti Néprajzi Múzeum anyagából. Az interaktív kiállítás 2022–23-ban lesz látható. Az EKF-program reagálna arra a történelmi tényre, hogy a hidegháború alatt a Balaton Kelet és Nyugat közötti találkozási pont volt. Pályázatot írnak ki olyan emlékműre, amely erre reflektál, és megidézi a rendszerváltás előtti időket. A legjobbak közül öt pályaművet építenek fel a tó körül 2023-ban.

A húszemeletest projektoros vetítéssel és molinókkal dobják fel 2020-tól, Veszprém ikonikus épülete minden hónapban új arculatot ölt majd. A Pajta-hálózat nevű kezdeményezéssel pedig tíz olyan kistelepülésen alakítanának ki közösségi teret, ahonnan ez hiányzik.

A gasztrokultúrát európai strandételbajnoksággal erősítenék, a veszprémiek pedig az itt tanuló külföldiek révén különböző egzotikus konyhákkal ismerkedhetnek meg.

A program a fentieken túl még számos elképzelést tartalmaz, ám az, hogy ténylegesen milyen tartalommal töltik meg a szervezők az EKF-évet, a finanszírozást érintő kormányzati döntések után körvonalazódhat igazán, az év második felében.

Ahogyan arról lapunkban beszámoltunk, a 2023-ig tartó projekt teljes költségvetése mintegy 90 millió euró (hozzávetőlegesen 25–30 milliárd forint) lehet, az összeg egyharmadát programokra és rendezvényekre, kétharmadát infrastrukturális beruházásokra lehet fordítani. A forrás várhatóan hetven százalékát az állam biztosítja.

Mészáros Zoltán, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. ügyvezetője elmondta, a győztesnek ítélt pályázati program jelenleg szakmai átvizsgálás alatt van, az abban szereplő elképzelések többségét továbbra is megvalósíthatónak tartja. Kiemelte, a legfontosabb cél, hogy a projektek hosszú távon is fenntarthatók legyenek, és az itt élők mindennapjainak részévé váljanak. Az ügyvezető hangsúlyozta, a kulturális beruházásoknál alapvetés, hogy 2023 után is működtethetőnek kell lenniük úgy, hogy ne jelentsenek komoly anyagi terhet az önkormányzatnak.

A beruházások kapcsán az ügyvezető felhívta a figyelmet: ahhoz, hogy 2022 végére elkészüljenek, egy éven belül döntéseket kell hozni arról, mi valósuljon meg, és el kell indítani a tervezést. Mészáros Zoltán elmondta, a felvezető évek és 2023 programjaihoz sok ötletet kapnak civilektől, intézményektől, ugyanakkor a következő hónapokban szeretnék még inkább bevonni a régióban működő civilszervezeteket és vállalkozói szférát. A tervek szerint az első pályázatokat már jövőre kiírnák, a támogatást programok megvalósítására és infrastrukturális beruházásokra is felhasználhatnák a helyi projektgazdák.

Emellett olyan partnerek jelentkezését is várják, akik helyben képesek megvalósítani kisebb volumenű programokat, részben az EKF támogatásával.

– A Veszprém–Balaton Zrt. szívesen támogat helyi, alulról induló kezdeményezéseket. Júniusban a weboldalunkon közzétesszük a listát, hogy mely járások és települések pályázhatnak forrásra. A wrocławi EKF-program mintájára mikrotámogatásokat osztanánk ki civilszervezetek és művészeti alkotókörök között – magyarázta. A legfeljebb ezer eurós, (mintegy 300 ezer forintos) pályázati támogatástól azt várják, hogy életben tart meglévő programokat, és elindít új projekteket. A legtöbb program 2023. január 1. és december 31. között lesz, de a felvezető években egyre több kulturális rendezvényre számíthatnak a régió lakói. Biztosan jut forrás veszprémi közterületek, közparkok átalakítására, megújítására, hogy a közösségi programok megrendezésére a jelenleginél jobban megfeleljenek. Az élő zene elterjesztését szintén támogatnák, ahogyan tervben van a fentebb említett kultmozi létrehozása is. Nem titkolt cél, hogy felfejlesszék a meglévő fesztiválokat 2023-ra, évről évre erősíteni a vonzerejüket és növelni a nemzetközi fellépők számát. A pályázati anyagban kidolgozott és a folyamatosan beérkező ötletekről az újjáalakuló művészeti tanács dönthet.

A programtól a szervezők azt várják, hogy 2024-re Veszprém és térsége az európai kulturális színtér szerves részévé válik, és a régió nemcsak nyáron, hanem a másik három évszakban is idegenforgalmi célpont lesz. A társadalmi hatások között pedig az olvasható a pályázati anyagban, hogy a kultúrához való hozzáférés exkluzív szolgáltatásból a helyi társadalom széles rétegei számára válik elérhetővé az EKF cím révén.

Élettel telik meg a város

Athén, Firenze, Párizs, Prága, Krakkó, Portó, Graz, Nagyszeben, Isztambul. Néhány város azok közül, amelyek 1985-ös elindítása óta viselték az Európa Kulturális Fővárosa címet. Nívós lista, amely immár Veszprémmel is kiegészítendő, és a sors furcsa fintora miatt 2023-ban – a Brexit miatt – a megyeszékhely egyedüli városként töltheti be ezt a pozíciót. Pontosabban nem is egyedül, hiszen a város a környező térséggel – Balaton, Bakonyalja – közösen pályázott és nyert, és talán éppen ez az együttműködésen alapuló, a helyi közösségekre figyelő, a kisebb településekre is programokat álmodó pályázat volt a decemberi győzelem kulcsa a független szakértőkből álló nemzetközi zsűrinél. Az, hogy Veszprém Győr és Debrecen ellenében nyert, csak tovább emeli a cím értékét. A program egy jó alap lehet, amelynek már elindult a továbbgondolása, és úgy tűnhet, 2023 még messze van, az infrastrukturális beruházásokról minél előbb dönteni kell, hogy elkészüljenek 2022 végéig, a programok közül sok pedig már a felvezető években elindul. A veszprémi EKF-program akkor lehet sikeres, ha a szervezők meg tudják majd szólítani a térségben élőket, magánszemélyeket, civileket, vállalkozókat, akik az előkészület éveiben ötletekkel, önálló kezdeményezésekkel gazdagítják a pályázati anyagban lefektetett elképzeléseket. Amennyiben ez sikerül, az a közösségépítést is szolgálhatja, és hozzájárulhat ahhoz is, hogy hétköznap délutánonként vagy esténként is élettel teljenek meg a belváros utcái vagy a lakótelepek közösségi színterei. Ez legalább akkora eredmény lenne, mint az, hogy 2023-ban több száz minőségi kulturális program közül választhatnak a helyiek, és a remények szerint ideérkező több tízezer látogató.