Novák Péter az Etnofon Zenei Társulással nagy sikerrel játszott a Völgyben

Első ízben, Átváltozások /Utópiától az Égi Házig/ címmel változatos zenés utazásra, népzenei koncertre invitálták közönségüket a Folk Udvarban. Másodsorban pedig Nagy László versei nyomán Himnusz(ok) minden időben címmel, műfajában a zenés irodalmi esthez közelítő produkcióval kedveskedtek a Muharay Udvarban.

Az 1994-ben alakult Kiss Ferenchez köthető Etnofon Zenei Társulás, markáns zenei stílusát a tradicionális magyar folklór muzsika motívum kincsével gazdagítva alakította ki. Repertoárjukban a legendás Vízöntő és a Kolinda zenekar múltjának ápolásaként Kiss Ferenc korábbi szerzeményei, megzenésített Nagy László versek és népköltési fordítások szerepelnek. A főként Nagy László hallhatatlan személyiségének portréját körül rajzoló és Kiss Ferenc alkotó nagyságát kiemelő zenei formáció üzenete a Völgyben érző szívekre és értő fülekre talált, a művek mély tartalmi mondanivalójának és az előadók hiteles, művészi közvetítő erejének köszönhetően.

Míg az első alkalmat a sodró lendület, a szabadon zenélés légiessége uralta, addig a második koncertet a színpadi keretek köré épített precíz dramaturgia szál követése jellemezte. Utóbbi, az örömzenét játszó előadással, Novák Péter átkötéseivel, már-már rendhagyó zenés irodalomórává avanzsálódott.

Novák Péter zenész, táncos, énekes, a volt Kimnowak zenekar frontembere megjegyezte, az Etnofon zenekarral úgy döntöttek, hogy Nagy Lászlót a 20. század második felének egyik legtehetségesebb lírikusát helyezik ismét fókuszba, főként azért, hogy ne felejtsük el, illetve, hogy az ifjabb generáció is megismerje.

- Mindezt elsősorban azért tehetjük, mert a zenei társulásunk szellemi atyja Kiss Ferenc megadta nekünk azt a szívességet, hogy beavatott abba a korszakba, melynek szellemi vezetője volt Nagy László. A költő, Kiss Ferenc nemzedékét, köztük Sebő Ferencet is a szárnyai alá vette. A felnövekő zenei nemzedék így a mentoraként is számon tartott költő által hihetetlen aranykori minőségbe került. Komplexitásra törekedve felfedezték a magyar, illetve a balkáni népzenében rejlő izgalmakat, miközben a vers és a zene egymásra talált. Kiss Ferenc a pubertás kor hajnalán, Nagy László és Kormos István kötetekkel a kezében, -melyeket édesapja idősebb Kiss Ferenc irodalomtörténész adott át neki- elindított egy termékeny alkotói folyamatot – jegyezte meg Novák Péter.

A műsorban helyet kapott Tűz című megzenésített Nagy László költeményt előadva Novák Péter hozzátette: egyfajta programvers, melynek minden sora vállalható annak, aki igazán emberi életet kíván élni a Földön. A teljesség igénye nélkül a közönség hallhatta az Aranypénz-térdű szeretőt, Sebő Ferenc után, a Kiss Ferenc féle verzióban, az Etnofon feldolgozásában. Emellett a költőre nagy hatást gyakorolt bolgár vidéken gyűjtött népköltési fordításokat és két regét, melyek bemutatták, hogy az előbb említett fiatal nemzedék által megmutatott Erdély, Nagy László költőre milyen erős hatást gyakorolt.

Kiss Ferenc munkáinak is teret engedve többek között cigány dalok következtek. Olyanok, melyek Novák Péter szerint a cigányok egyedülálló tehetségét, költészetét és zenei kvalitását hivatottak megmutatni. Ebben a szellemiségben, Azt hittem, hogy jó kedvem van kezdetű nóta is felcsendült.

A zenés irodalmi „utazást” Novák Péter szinte egyetemes kultúrtörténeti kalandozásai tették kerek egésszé.