Balatoni kötődéséről is vallott Fesztbaum Béla színművész

Mint mondta, 44 évesen nem érzi magát túl fiatalnak ahhoz, hogy megidézze a tragikus sorsú bárzongorista figuráját, aki egyszerre volt humorával a pesti éjszakai élet központja és a Szomorú vasárnap című dal szerzője.

– Az est alapja egy előadás, amely az Óbudai Társaskör felkérésére született egy kerek Seress-évfordulóra négy éve. A Kék Duna szalonzenekarral együtt kértek fel egy Seress-est szerkesztésére, egyszeri alkalomra. A közönség szeretete azonban műsoron tartotta a produkciót, több mint 30 előadásnál tart a Dalok a Kispipából című est. Annak ide, a Csigó malomba hangszerelt változata számomra is új, hiszen egy zongorás alkalom, amilyen nem volt még eddig. Korábban nem léptem fel ezzel az esttel sehol, ez az első alkalom, hogy egyedül adom elő. Tulajdonképpen egy ősbemutató, amelyet akár követhet több ilyen előadás is. Figyeltem a közönség reakcióját, hogy mennyire vevő erre a régi, különleges világra és örömmel láttam, hogy nemcsak Budapesten, hanem vidéken szintén van fül és lélek, amely ezt befogadja. Jól sikerült az est, hálás vagyok érte a közönségnek. Szeretem Seressben, hogy egyik pillanatban humorizál, a másikban súlyos témákat jár körül, kedvelem ezt a kettősségét. Hol szívhangokat penget, hol kacagtat. Egy estbe összerakni mindezt számomra is csodálatosan nagy élmény – mondta az előadó.

Hozzátette, meglehetősen depresszív élet volt Seress Rezsőé. – Azonban nagyon szeretem azt a korszakot, amely gazdag időszak volt. Még a képzetlen zenész életművét is megőrizte az emlékezet. Valamiből többet tudott Seress más zenészeknél. Nemcsak egyszerű keserű, melankolikus szerző volt, hanem mélyebb lenyomata annak, hogy miként éltünk mi akkor a világnak e szegletében. Elszenvedője volt mindennek, de tudott görbe tükröt is tartani. Úgy érzem, ez fontos momentum legendás életéből. Sokan Müller Péter darabjából ismerik a sorsát, pedig az csak kitaláció. Létezik egy, az általa valós elemekre épített, de kiszínezett életrajz, és egy valós. Azt hiszem, így van ez rendjén.

Talán nem kell annyira tisztán látni a legendás kis alakot. De ami a dalaiból sugárzik, az az íz, a kor, a történelem és a füstös pestiség, átszivárog, és az az igazán lényeges belőle.

Fontos antennája annak a kornak, amelyben a dalai élnek évtizedeken át, ma is. Azok szövegeinek csaknem mindegyikét ő szerezte, ahogy a zenéket ugyancsak, és szinte valamennyi ma is ismert dal. Most itt, az előadáson a közönség szinte az összes dalt végig tudta volna velem énekelni, anélkül, hogy tudta volna, hogy mind Seress-szerzemény. Egész életműve itt van kulturális emlékezetünkben – szögezte le Fesztbaum Béla.

Úgy véli, a közönség újra és újra hallani és látni szeretné Seress Rezsőt, ezért ekkora a sikere az estnek. – Talán egy, a valós életét bemutató színdarab hiánypótló lehetne, ez nem kizárt. Akár musical formájában. Azonban olyan erős a Müller Péter-féle darab ismertsége, hogy talán folyton ahhoz hasonlítgatnák – véli a színművész, aki a koncerten Seress Rezső eszközeivel igyekszik megőrizni őt, a zongora mellé hozva a Kulacs vendéglő világát.

Szenvedélyesen szereti a környéket

Fesztbaum Béla a Vígszínház tagja, immár 22. évadát kezdi ott. Többnyire tehát ott láthatja a közönség, például a Pál utcai fiúk című darabban, amelyben Rácz tanár urat játssza. A Játék a kastélyban című darabban ugyancsak kapott szerepet, valamint a Dzsungel könyvében és a Padlásban, a Hamletben szintén. Továbbá az Óbudai Társaskörben és a Rózsavölgyi Szalonban futnak előadásai. Kötődése ugyan nincs a Balaton-felvidékhez, és fellépése sem volt korábban erre, de a környéket szenvedélyesen szereti. Minden évben kirándul erre, szeret sétálni Paloznakon, jólesik számára egy vászolyi ebéd, kihagyhatatlan a tapolcai séta családi körben.