2020.01.29. 07:00
Az NKA előtt tiszteleg a levéltári kiállítás
A magyar kultúra napja alkalmából I. Veszprémi Közgyűjteményi Napot rendeztek az MNL Veszprém Megyei Levéltárában.
20200122 Veszprém A 25 éves Nemzeti Kulturális Alap közgyűjteményeket bemutató vándorkiállítása a Veszprém Megyei Levéltárban Fotó Penovác Károly PK Veszprém Megyei Napló
Fotó: Fotó: Penovác Károly Veszprém Megyei Napló
Az eseményen megnyitották A 25 éves NKA és a közgyűjteményi örökség című vándorkiállítást és szakmai előadásokat is hallhattak a meghívottak.
Nagy Szabolcs, a megyei levéltár igazgatóhelyettese a megnyitón elmondta, hogy az I. Veszprémi Közgyűjteményi Napot azért álmodták meg, hogy még szorosabbra fűzzék a közgyűjteményekkel foglalkozó intézmények közötti kapcsolatokat, minden szinten a megyében.
Ugyanakkor az is erősíti, erősítheti az együttműködést, hogy Veszprém 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa lesz. Mindamellett szeretnének hagyományt teremteni a napból.
A rendezvény programjában Hermann István főigazgató-helyettes (Budapest Főváros Levéltára), kurátor (NKA Közgyűjtemények Kollégiuma) megnyitója volt reflektorban, majd Péterváry Tamás régész (Laczkó Dezső Múzeum),
Schreiber Márta igazgatóhelyettes (Eötvös Károly Megyei Könyvtár), Karlinszky Balázs igazgató (Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár) és Boross István igazgató (MNL VeML) előadásai.
A Nemzeti Kulturális Alap negyed évszázadát bemutató tárlat
Alkalomhoz illő kiállítással készült a Veszprém Megyei Levéltár, amikor a közgyűjtemények elmúlt 25 évét bemutató tárlat mutatja be, ami ma már 27 esztendő, fogalmazott Hermann István. A kiállítás két éve járja az országot, és most érkezett Veszprémbe. A főigazgató-helyettes, kurátor beszélt az 1993-ban létrehozott Nemzeti Kulturális Alapról – ami szerinte egyedülálló és egyedülállóan sikeres – , amit azért hoztak létre, mert az 1990-es rendszerváltás után a kulturális életben súlyos forráshiány jött létre. Megemlítette, hogy olyan emberek bábáskodtak az NKA születésénél, mint Fekete György, vagy éppen Jankovics Marcell.
Elmondta, az előző rendszerben minden közvetlenül központi irányítás alatt állt, így a kulturális élet is. A rendszerváltás után a mecenatúra sem jelent meg jelentősen hazánkban, s ez a felismerés is közrejátszott abban, hogy életre hívják az NKA-t. Szerették volna elérni azt is, hogy a mindenkori kormányzattól függetlenül tudjon működni a kultúra finanszírozása. A szervezet független pénzekből gazdálkodhat, a döntéseket szakmai szervezetek hozzák, szakkollégiumokon keresztül – hangzott el – , azokkal egyeztetve, míg 2012-ben kerültek be a rendszerbe a Magyar Művészeti Akadémia képviselői, delegáltjai.
