Hencze Tamás előtt tisztelegnek művésztársai Pápán

Tisztelet Hencze Tamás Kossuth-díjas festőművésznek címmel nyílt kiállítás Ézsiás István szobrászművész rendezésében saját, Hencze Tamás, valamint több pápai, magyar és európai kortársa, barátja alkotásaiból a magyar kultúra napján a Pedagógus Művelődési Házban. Mátyus Aliz író, a Pápai Művelődéstörténeti Társaság alelnöke köszöntötte a megjelenteket. Áldozó Tamás polgármester beszédében felidézte, a helyszínen több kiállítás is megvalósult a közelmúltban. Mint mondta, a modern képzőművészeti stílus nem az ő világa, de elismeri kontextusban való létjogosultságát, érvényességét. Hencze Tamás édesanyját századik születésnapján köszönthette.

A március 3-ig megtekinthető tárlatot Kilián László író, újságíró, a veszprémi Művészetek Háza igazgatóhelyettese nyitotta meg. Mint mondta, a gazdag tárlatanyagban több mint tíz külföldi művész alkotásai láthatók.

– A magyar mindig úgy volt Európában, hogy mindenki csak afféle vándordiáknak hitte. Micsoda eltévelyedés! Azt hitték, vendég, epigon a magyar. Ilyennek akarták látni azt, aki pedig garabonciás. Úgy volt és van a kontinensen a magyar, hogy teljesítményeit visszhangnak vélték. Azt, ami hullámverés helyett bizony átlényegítés lett. Korról korra felszínre tört: társulni tudunk, gazdagítani tudjuk e földrészt – emelte ki a kiállítás alcíme – Magyar modern vizuális kultúra európai kontextusban – kapcsán.

A megnyitón közreműködött Marosz Ajna furulyán. Utána Ézsiás István kalauzolta körbe az érdeklődőket, és mesélt egykori barátjáról, Hencze Tamásról.

Mint megtudtuk, Hencze Tamás 1938-ban született Szekszárdon. Pápán érettségizett, rajztanára és első mestere A. Tóth Sándor volt. Dekoratőri, kirakatrendezői szakiskolát végzett. Pályakezdőként dekoratőri, majd reklámgrafikusi munkakörben dolgozott. 1961-ben párizsi tanulmányúton járt. 1966-ban ismerte meg Korniss Dezsőt, mesterét. 1969-ben elnyerte a Pannónia Biennálé díját. Részt vett a szöuli művészeti olimpián. 1989-ben Érdemes Művész lett, 2004-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, illetve a Széchenyi Művészeti Akadémia tagjai sorába fogadta. Számos csoportos és önálló kiállításon szerepelt. 2018-ban hunyt el. Műveivel több európai városban (például Párizsban, Bécsben, Stuttgartban, Belgrádban) reprezentálta a magyar kultúrát.