Kanyár Erika életművén keresztül ismerkedtek a veszpérmi diákok a kulisszatitkokkal

A Köszönjük, Magyarország pályázat keretében megrendezett rendhagyó irodalom­óra vendégét ifj. Szathmáry Árpád igazgató köszöntötte, majd Somfai Katalin magyar nyelv és irodalom szakos tanár kérdezte Kanyár Erikát.

A paradox helyzetben Kanyár Erika életművén, irodalmi munkásságán keresztül ismerkedhettek a diákok a szerzői kulisszatitkokkal. Az egykori tanár elmondta, az íráshoz folyamatos a viszonya, szülei hamar felfedezték grafomániáját, ezért gyors- és gépírói iskolába íratták. Ka- nyár Erika huszonegy évesen állt katedrára, évtizedekig tanított gyors- és gépírást a veszprémi közgázban, amellett rendkívüli teljesítményt nyújtott szakmai versenyeken. Évekig országos gyorsíróbajnok volt, külföldi versenyeken szerzett helyezést, parlamenti gyorsíróként is dolgozott. Akkori élményeit számos politikussal készített interjú- és riportkötetében dolgozta fel. Felnőttként szerzett magyar nyelv és irodalom tanári képesítést. Folyamatosan írt naplót, tanári hivatása mellett komoly, az emberi lét értelmével kapcsolatos gondolatok foglalkoztatták. Két prózai kötetet adott ki, és négy verseskötettel írta be magát a mai irodalom számos antológiájába.

Szerzeményeinek lényege a konkrét emberi sorsokon keresztül a létezés értelmének filozófiai alapkérdéseinek megválaszolása. Ars poeticaként a Jel az univerzumban című verseskötetből idézett sorok kapcsán megfogalmazza szándékát, miszerint a szeretetóceán megismertetése volt a legfontosabb szándék. Megtudtuk, lélekben Ady költészetével tud leginkább azonosulni. A mai modern irodalommal kapcsolatban elmondta, hogy az író, a költő számára olykor lényegtelenné válik az idő, a hagyományos formai kötöttségek. Kanyár Erika időhöz való viszonyát egyetlen mondatban fogalmazta meg: „Úgy élj, mintha örökké élnél, úgy imádkozz, mintha holnap meghalnál!”

A költészet lényegét tekintve a diákhallgatóságnak elmondta az egykori tanár, hogy a jelent kell élni, mint az a mai modern költeményekben, dalszövegekben gyakran megfogalmazódik. Szerinte a költészet lényege a lét nagy kérdéseinek megválaszolása, amire minden szerző szubjektív módon keresi a választ, majd részletesen kitért a költészet jellemformáló hatására. Kiégett tűzmadár című költeményét felolvasva szemmel láthatóan jutott el az üzenet az érdeklődéssel figyelő diákokhoz, miszerint rendkívül fontos a főnixmadárkénti megújulás. Az a képesség, ami a kudarcok, bukások után is erőt ad az újrakezdésre.