Bakonyszücsről a fővárosi nagyszínpadra

– Érdekes a színház világa: aki egyszer belekóstol, soha többé nem szabadul tőle. Azt szeretem leginkább a szakmámban, hogy az életre keltés csodáját hordozza, a színpadon lehetőségem van különböző karaktereket megformálni. Kiszakadva a saját életemből olyan is lehetek, amilyen a valóságban nem.

– Fontos, hogy adjak a közönségnek: ez a játék nem a személyes sikernek, tapsnak szól, közös csodát teremt gyermeknek, felnőttnek egyaránt. Ez a játékhit olyan erő, amely adni tud a léleknek, a szellemnek, nemcsak a nézőnek, a színésznek is – mondta el lapunknak Holczinger Szandra, aki a Munkácsy, a festőfejedelem című musicalben debütált először. Nagyon örült annak, hogy családias környezetben dolgozó kollégái rögtön befogadták maguk közé. Az elmúlt évek során együtt állhatott színpadra Nemcsák Károly igazgató mellett többek között olyan elismert, legendás művészekkel, mint Béres Ilona, Ujréti László, Galambos Erzsi, Esztergályos Cecília, Bodrogi Gyula, és természetesen még folytathatnánk a sort.

Sportpályáról rockbandába

Érdemes felidézni azt is, hogyan vezetett az út a színpadra. Kiskorában zeneiskolában hét évig zongorázott a bakonyszücsi művésznő, és később magánének szakon tanult. A veszprémi Lovassy László Gimnázium német nemzetiségi tagozatára járt, és akkoriban versenyszerűen sportolt. Atletizált, magas- és távolugrásban kiváló eredményeket ért el. Ekkor még azt gondolta, hivatásos sportoló lesz, ám egy sérülés miatt el kellett búcsúznia álmaitól. A zeneiskola mellett társastáncot tanult, egyik kedvenc tantárgya pedig az irodalom volt, így egyre közelebb került a színház világához. Kollégiumi évei alatt a Veszprémi Petőfi Színház és a Pannon Várszínház előadásait is rendre megnézte. Ugyanakkor érdekelte a zenélés is. Egy rockbandában énekelt és ska-reggae zenekarral koncertezett, ezekkel gyakori fellépője volt a Veszprémi Utcazene-fesztiválnak, a Művészetek Völgyének, és külföldön is turnézott.

Az irodalom-tanárnője által rendezett Anna Frank naplója című gimnáziumi előadásban megkapta a főszerepet. A bemutató után több pedagógusa is arra biztatta, érdemes lenne elgondolkodnia azon, hivatásának válassza a színészetet. Érettségi után már az első fordulón felvételt nyert Gór Nagy Mária Színitanodájába. Színészi végzettsége mellett német nemzetiségi óvodapedagógusként is diplomázott. Szülei fontosnak tartották, hogy legyen egy „földi” szakmája is, tanulmányai során mindenben támogatták. A színésznő az Eötvös Loránd Tudományegyetem germanisztika német nemzetiségi nyelv és irodalom mesterszakán már a színházi munka mellett szerzett diplomát, hiszen 2013 óta a József Attila Színház társulatának tagja.

Saját nyelvjárásában énekelt

Jelenleg kilenc előadásban játszik. Ha újra kinyithatnak a színházak, akkor a nézőtérről láthatjuk többek közt azt, ahogy a Macskafogóban – a rajzfilm alapján készült musicalben – Cicust alakítja. Szente Vajk rendezte a nagy sikerű előadást, mely tele van humorral és a színpadi adaptációhoz készült remek dalokkal. Emellett Szandra nagyon kedveli a Légy jó mindhalálig ugyancsak musicalváltozatában Bella kisasszony szerepét. Óvodapedagógusként a gyerekek szeretete fontos számára, ezért ajándéknak érzi, hogy A Hang-villa titka című interaktív mesejátékban, amelyet Simon Kornél rendezett, ő Suzy, vagyis a főszereplő.

Láthatta a közönség Hol­czin­ger Szandrát a Veres 1 Színház és a Partvonal Műhely előadásaiban is. Szerepelt több sorozatban, a Válótársakban, a 200 első randiban és A Tanárban is. Arra nagyon büszke, hogy a Szász Attila rendezte Örök tél című filmben – mely a malenykij robot szörnyűségét dolgozta fel – játszhatott, ugyanis származása, a bakonyi svábság élete nagyon közel áll szívéhez. Bakonyszücsi német nyelvjárásban énekelt dalokat és mondott imát a filmben, a főcímdal is az ő hangján hallható.

Gyakran hazajár Veszprém megyébe

A József Attila Színház ötrészes minisorozatot készített, hogy továbbra is tartsa hűséges nézőivel a kapcsolatot. A színházi kulisszák mögé vezető sorozat az interneten ingyenesen megtekinthető, mely a Társulat a vesztegzár idején címet kapta. A szereplők önmagukat alakítják a történetben, csak Szandra nem. Ő Bogit, a főszereplőt játssza, aki színésznő szeretne lenni, ezért mindent hátrahagyva csak úgy bekopogtat a színház portáján. Az ő szemszögéből ismerhetik meg a nézők a közönség elől nagyrészt rejtve maradó háttérvilágot, a színészek életét, a színházi dolgozókat. Nem dokumentumfilm jellegű az alkotás, inkább humoros, álomképszerű a hangulata. Mindegyik részében egy-egy előadásból is ízelítőt kaphatunk.

Szandra azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy gyakran hazajár szülőfalujába, és Veszprémet is otthonának tekinti. Bár a munkája Budapesthez köti, nyaranta minél többet igyekszik a Balatonnál lenni. Telente férjével gyakran síel az eplényi hegyoldalban, és ha van rá mód, korcsolyázni is szeret a Balatonon.