Emlékház lesz Herczeg Ferenc egykori birtokán

Vollmuth Péter, a 2016-ban elhunyt polgármester indította el azt a folyamatot, amely mostanra addig jutott, hogy a kormány döntése nyomán a Petőfi Kulturális Ügynökség állami támogatással megvásárolt az egykori birtokon álló épületekből kettőt. Ezzel egy régi álom valósult meg többek számára, bár Vollmuth Péter ezt az örömteli hírt nem érhette meg. Párja, Bognár Andrea és a néhai polgármester munkatársa, Szántai Attiláné idézte fel a kezdeteket lapunk érdeklődése nyomán. 
Szántai Attiláné a három éve megalakult Herczeg Ferenc Társaság Egyesület alelnöke is egyben, ám azt beszélgetésünk elején kiemelte: ha Péter élne, akkor minden bizonnyal ő töltené be ezt a posztot. A társaság elnöke Takaró Mihály irodalomtörténész, aki számos alkalommal járt Badacsonytördemicen, maga is sokat tett az író hagyatékának ápolásáért. Vollmuth Péter 2002-ben lett polgármester Badacsonytördemicen, s szinte az első pillanattól kezdve élénk érdeklődést tanúsított minden Herczeg Ferenccel kapcsolatos téma iránt, beleértve az író egykori életét, itt töltött éveit, házát, munkásságát, kapcsolatait, szellemi és tárgyi örökségét. 

Bognár Andrea a 2003-as évet idézte fel először, mivel abban az esztendőben hívták meg Pétert egy rádióműsorba, azzal a kéréssel, hogy mutassa be települését, Badacsonytördemicet. Ebben az adásban hangzott el először nyilvánosan az akkori polgármestertől, hogy hosszú távú tervei között szerepel egy Herczeg Ferenc-emlékház létrehozása, mivel hazánkban az egykor ünnepelt írót sokáig méltatlanul mellőzték, és hagyatékának megőrzése az utókor fontos feladata lenne. Badacsonylábdihegy (amely ma közigazgatásilag Badacsonytördemic része) az író kedvenc helye volt, és itt vásárolt 1926 őszén mintegy két hold területű szőlőt és egy ingatlant a Badacsony délnyugati lankáján. Még ugyanazon a nyáron megbízást adott Mayer Ferenc építőművésznek egy népi stílusú új nyaraló megtervezésére. A kibővített és felújított épületegyüttes egy stilizált parasztgazdaság képét idézte. Herczeg Ferenc 1946-ig rendszeresen itt töltötte nyarait. Ennek köszönhetően felélénkült a település kulturális élete, számtalan író, színész, tudós és vezető politikus megfordult nyaralójában. 
Az író szívén viselte a település és a Badacsony sorsát, részt vett a helyi közügyekben, aktív tagja volt (most örökös tagja) a ma is működő Badacsonylábdi Partszépítő és Fürdőegyesületnek. Harcolt a badacsonyi bazaltbányászat megszüntetéséért, a bazalt­orgonák megmentéséért, s az, hogy a hegy mai állapotában látható, minden bizonnyal neki is köszönhető. Meg kell említeni az időközben már elhunyt Horváth Lászlóné, Rózsikát, aki az író nagy rajongója volt, és felolvasó­estekkel, illetve tárgyi emlékek megőrzésével, gyűjtésével szintén nagyban hozzájárult ahhoz a kultuszhoz, amely a mostani sikert meghozta. 
A 2003-as rádióműsor után kezdte el Vollmuth Péter tudatosan Herczeg Ferenc hagyatékának gyűjtését. Nagyon sok ismerőse segítette ebben, volt, aki Új Idők újságot, míg mások különböző tárgyakat, fényképeket, egyéb emlékeket hoztak ingyen, jó szándékkal, de számos esetben a Badacsonylábdi Partszépítő és Fürdőegyesület vásárolt meg egyes dolgokat. Mindenesetre 2009-re annyi anyag gyűlt már össze, hogy kiállítást nyitottak Badacsonytördemicen. Ennek előkészítésében már Szántai Attiláné is aktívan részt vett, aki időközben a településen kezdett dolgozni. 
Nem árt tudni, hogy Herczeg Ferenc író, színműíró, újságíró, az MTA tagja, az Új Idők című irodalmi hetilap főszerkesztője volt. Több forrás is úgy ír róla, hogy a legjobban magyarul beszélő nem magyar anyanyelvű író. Ez igaz, hiszen a dél-magyarországi, németek lakta Versec kisvárosban, Franz Herzog néven látta meg a napvilágot 1863. szeptember 22-én. A város polgármestere Franz Joseph Herzog volt, az író édesapja. Az addig csak németül beszélő fiú Szegeden, az iskolában találkozott a magyar nyelvvel, amit aztán kiválóan megtanult, és nemcsak nyelvében, de szellemiségében is magyarrá vált. Jogász lett, majd az egyetem után néhány évig joggyakornokként dolgozott. Franz Herzog aztán Herczeg Ferenc néven lépett be az irodalomba, és egy csapásra népszerűvé vált. 

Tördemicről több alkalommal látogattak el Versecre, s jó kapcsolat alakult ki az ott élő magyarokkal, akik egy másik magyar településsel, Helvéciával együtt szintén szívükön viselik az író emlékének ápolását, s szobrot is szerettek volna közösen állítani. A szerb hatóságok azonban elzárkóztak ettől, így szülő­városában az ottani magyarok alkotta Petőfi Irodalmi Kör klubhelyiségében található ma a Badacsonytördemictől kapott mellszobor. Az első, 2009-es kiállítást aztán több követte, például 2013 júniusában a tördemici faluházban Herczeg Ferenc születésének százötvenedik évfordulóján. Ugyanebben az évben szobrot is avattak a badacsonyláb­dihegyi strandnál, ahol Takaró Mihály irodalomtörténész mél­tatta az író életművét szépszámú érdeklődő jelenlétében. 2014-ben ismét bővítették a Herczeg Ferenc emlékére létrehozott kiállítást a településen. Ekkor újabb személyes tárgyak, bútorok, dokumentumok érkeztek a már meglévő gyűjteményhez. Vollmuth Péter 2016-ban bekövetkezett halála után sem torpant meg a folyamat, amit helyben elsősorban Szántai Attiláné mozgatott, természetesen egyre több segítővel. Rendszeres megemlékezéseket szerveztek, Herczeg Ferenc-pikniket rendeztek, túrát a bazaltbányába, a strandra, borkóstolót tartottak, és újranyitották a kibővített kiállítást 2019-ben, tíz évvel az első tárlat után. 
Időközben Maróth Miklós Corvin-lánccal kitüntetett, Szé­chenyi-díjas magyar klasszika-­filológus, orientalis­ta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja szintén itt vásárolt ingatlant, s első pillanattól kezdve szívén viselte az emlékház létrehozását. Neki oroszlánrésze van abban, hogy a Petőfi Kulturális Ügynökség állami támogatással megvásárolhatta az ingatlant, ahol a Petőfi Irodalmi Múzeum irányításával olyan kiállítás készülhet, amely méltó emléket állít Herczeg Ferenc egyéniségének, felidézi korabeli népszerűségét és a birtokon eltöltött évek hangulatát. 
Az épületekben épségben maradt eszközök műtárgyvédelmi és restaurálási munkálatait a Petőfi Irodalmi Múzeum már megkezdte, az emlékház várhatóan 2024-ben nyílik meg a látogatók előtt.