2022.01.10. 20:00
Workshopot és tárlatot tartottak Ajkán a képző- és iparművészet jelenéről és jövőjéről
Az alkotás folyamatát is végigkísérhették azok a művészet iránt érdeklődők, akik részt vettek az iparművészeti és szobrászati workshopon január 7-én a Nagy László Szabadidőközpontban. Az ólomüvegablak-készítés, valamint az üvegrogyasztás rejtelmeibe Kiss Miklós üvegtervező iparművész vezette be az egybegyűlteket, a viaszveszejtéses bronzöntésről Csabai Tibor képzőművész beszélt.
Csabai Tibor a nyári nemzetközi alkotótábor résztvevőinek munkáit mutatja be az érdeklődőknek
Forrás: Gyarmati László
Az Iparművészet jelene és jövője projekttel az Ajkai Grafikai Műhely és a Kristályvölgy Egyesület a 2023-ra elkészülő Kripton-ház Multikulturális Élménycentrum programjait kívánta megalapozni. A nyáron a Templom-dombra szervezett fényfesztivállal és azt követően az Agórán kiállított, fémhulladékból készült, szintén kivilágított fémszobrokkal már az Európa Kulturális Fővárosa kulturális programjait készítették elő.
Kiss Miklós az érdeklődők kérdésére elmondta, hogy művészeti középiskolában érettségizett, majd üveggyárban dolgozott először, ott kezdett el üvegművészettel foglalkozni. Olvasott, kísérletezett. Az eredményhez hosszú út vezetett. Hordozható kemencében az üvegrogyasztást is bemutatta. A több 100 Celsius-fokon az üveg megolvad, majd miután kiveszik, kihűl, megszilárdul. Szólt az üvegablak készítésének nagy pontosságot, türelmet és odafigyelést igénylő technikájáról, az üveg színezéséről, a tervezésről.
Csabai Tibor a bronzöntésről tartott workshopjában a szobrászat történetéről is beszélt. Az első fennmaradt szobor korát 60 ezer évre becsülik. Az alak elnagyolt, nem realisztikus ábrázolás volt, hanem azokat a testrészeket emelte ki, amelyek a szaporodáshoz szükségesek. A bronzot a sumer korban kezdték használni, az egyiptomi birodalomban teljesedett ki, amikor ékszereket és fegyvereket készítettek abból. Az első nagy bronzművesnek az etruszkok számítanak, akik már szobrokat is létrehoztak úgy, hogy vert homokba tették a formát, amely felvette annak alakját, és abba öntötték a bronzot. A szobrok tömörek voltak, már abban a korban is foglalkoztatta az alkotókat, hogy köztes anyagot is alkalmazzanak, ezáltal kevesebb bronzot kelljen használniuk. Az ókorban is ismerték a viaszveszejtéses technikát. Ma a szobrok négy-öt milliméter vastagságú anyagból készülnek, a kicsik éppúgy, mint a háromméteres köztéri alkotások.
A TOP-pályázat által támogatott program zárásaként Csabai Tibor a Magyarpolányi Nemzetközi Fa-, Fém- és Bronzöntő Művésztelep kiállításán tartott tárlatvezetést.