Az üvegrogyasztás rejtelmei

2022.01.10. 20:00

Workshopot és tárlatot tartottak Ajkán a képző- és iparművészet jelenéről és jövőjéről

Az alkotás folyamatát is végigkísérhették azok a művészet iránt érdeklődők, akik részt vettek az iparművészeti és szobrászati workshopon január 7-én a Nagy László Szabadidőközpontban. Az ólomüvegablak-készítés, valamint az üvegrogyasztás rejtelmeibe Kiss Miklós üvegtervező iparművész vezette be az egybegyűlteket, a viaszveszejtéses bronzöntésről Csabai Tibor képzőművész beszélt.

Tisler Anna

Csabai Tibor a nyári nemzetközi alkotótábor résztvevőinek munkáit mutatja be az érdeklődőknek

Forrás: Gyarmati László

Csabai Tibor a nyári nemzetközi alkotótábor résztvevőinek munkáit mutatja be az érdeklődőknek

Forras: Gyarmati László

Az Iparművészet jelene és jövője projekttel az Ajkai Grafikai Műhely és a Kristályvölgy Egyesület a 2023-ra elkészülő Kripton-ház Multikulturális Él­ménycentrum programjait kívánta megalapozni. A nyáron a Templom-dombra szervezett fényfesztivállal és azt követően az Agórán kiállított, fémhulladékból készült, szintén kivilágított fémszobrokkal már az Európa Kulturális Fővárosa kulturális programjait készítették elő. 

Kiss Miklós az érdeklődők kérdésére elmondta, hogy művészeti középiskolában érettségizett, majd üveggyárban dolgozott először, ott kezdett el üvegművészettel foglalkozni. Olvasott, kísérletezett. Az eredményhez hosszú út vezetett. Hordozható kemencében az üvegrogyasztást is bemutatta. A több 100 Celsius-­fokon az üveg megolvad, majd miután kiveszik, kihűl, megszilárdul. Szólt az üvegablak készítésének nagy pontosságot, türelmet és odafigyelést igénylő technikájáról, az üveg színezéséről, a tervezésről. 

Kíváncsi tekintetek Kiss Miklós üvegművész bemutatóján
Forrás: Gyarmati László

Csabai Tibor a bronzöntés­ről tartott workshopjában a szobrászat történetéről is beszélt. Az első fennmaradt szobor korát 60 ezer évre becsülik. Az alak elnagyolt, nem realisztikus ábrázolás volt, hanem azokat a test­részeket emelte ki, amelyek a szaporodáshoz szükségesek. A bronzot a sumer korban kezdték használni, az egyiptomi birodalomban teljesedett ki, amikor ékszereket és fegyvereket készítettek abból. Az első nagy bronzművesnek az etruszkok számítanak, akik már szobrokat is létrehoztak úgy, hogy vert homokba tették a formát, amely felvette annak alakját, és abba öntötték a bronzot. A szobrok tömörek voltak, már abban a korban is foglalkoztatta az alkotókat, hogy köztes anyagot is alkalmazzanak, ezáltal kevesebb bronzot kelljen használniuk. Az ókorban is ismerték a viaszveszejtéses technikát. Ma a szobrok négy-öt milliméter vastagságú anyagból készülnek, a kicsik éppúgy, mint a háromméteres köztéri alkotások. 

A TOP-pályázat által támo­gatott program zárásaként Csabai Tibor a Magyarpolányi Nemzetközi Fa-, Fém- és Bronzöntő Művésztelep kiállításán tartott tárlatvezetést. 

Ezek is érdekelhetik