Aki forradalmasította az üvegművészetet

A Nemzetközi Üvegszövetség javaslatára az ENSZ a 2022-es esztendőt az üveg nemzetközi évének nyilvánította. A döntés célja, hogy az emberiség egyik legfontosabb és legsokoldalúbb találmánya fókuszba kerüljön. Mindennapjaink nélkülözhetetlen anyaga az üveg, amely újrahasznosítható és környezetbarát tulajdonságainak köszönhetően a fenntartható fejlődés záloga. A Laczkó Dezső Múzeum is csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, és minden hónap első szombatján az üveghez kapcsolódó programot tartanak online vagy személyes jelenléttel. Legutóbb Báthory Júliának, a magyar üvegművészet egyik legnagyobb alakjának pályáját, munkásságát ismerhettük meg fia és tanítványa, Szilágyi András üveg- és festőművész, illetve unokája, a művészettörténész Szilágyi B. András beszámolójából. 

A fejedelmi Báthory családból származó Báthory Júlia már gimnáziumi éveiben is élénken érdeklődött az üvegművészet iránt, ám hazánk az 1920-as években a minőségi üveg készítéséhez megfelelő homok és szóda hiányában importra kényszerült. Ugyan Miskolcon és Salgótarjánban működött üveggyár, majd Ajkán is komoly fejlesztések kezdődtek, de ezeken a helyeken nem végeztek önálló tevékenységet üvegművészek, inkább cseh és német minták alapján készültek az üvegtárgyak. Ezt felismerve Báthory Júlia inkább Münchenbe költözött, ahol a Staatschule für Angewandte Kunst diákjaként a korszak híres porcelánművésze, Adalbert Niemeyer tanítványa lett. Az 1920-as évek végén érte el az art deco iparművészeti stílusirányzat a csúcspontját, amely Báthory Júlia egész munkásságát meghatározta. 1929-ben üvegművész végzettséget szerzett. 

A dessaui Bauhausban tett egyetemi látogatásokat, Drezdában pedig a modern üvegművészet mestereitől tanulva megismerkedett az üvegcsiszolással is. Önálló művészeti munkába kezdett, és hamar befutott, ismert lett, a nemzetközi közönség fogékony volt munkáira.  

Testvére, Báthory István repülőgéptervező is Dessauba került, nem is hinnénk, hogy a családi kötelékek ápolása mellett ennek milyen nagy jelentősége volt. Az 1930-as évek elején Júlia Párizsba költözött, ahol a neves fotóművésszel, André Kertésszel béreltek közös műtermet, egy régi, használaton kívüli tejcsarnokot. Itt egy különleges technológiával beemelte a homokfúvást az üvegművészetbe. Itt jön a képbe testvére, István, aki a repülőgépgyárból egy speciális, ragasztós, a légellenállást segítő, matricaszerű anyagot szerzett neki, amelynek segítségével különböző mélységű rétegeket tudott létrehozni, és eddig még nem tapasztalt plasztikus hatásokat tudott elérni. Ezt a módszert az évek során tovább finomította, és gyakorlatilag forradalmasította az üvegművészetet. A technikát évtizedekig féltve őrizte. 

Párizsban szakmai sikerei csúcsát ünnepelhette, amikor 1937-ben a világkiállításon aranyérmet vehetett át. Több, művészeket tömörítő egyesülés is tagjai közé vette, így például a világhírű Őszi Szalon is. Munkái között találunk különleges üveglapú rádiókat, oltárokat, kereszteket, vázákat, plaketteket, likörős készleteket, amelyeken páratlan vizualitással elevenednek meg a különböző minták, jelenetek. 

A második világháború kitörésekor haza kellett térnie: az Orient Expresszhez egy külön vagont csatoltak, amelyben a munkái kaptak helyet. Kovács Margit keramikussal már gimnáziumi évei óta szoros barátságot ápolt, ekkor ő segített neki helyet találni alkotásainak, a Budafoki úton egy bicikliszerelő műhelyben leltek nekik otthont. Ám nem sokáig örülhetett, ugyanis a létesítményt bombatalálat érte, és gyakorlatilag megsemmisült addigi életműve.  

A háború után felkérték, hogy dolgozza ki az üvegművészképzés tanmenetét az iparművészeti főiskolán, de végül egy középiskolában indult el a szak, ahol gyorsan kiváló tanári címet érdemelt ki. Itt dolgozott, és mellette folyamatosan alkotott. Nyugdíjba vonulása után fia, Szilágyi András és felesége, Kovács Júlia megszervezte életmű-kiállítását, amelyet 1992-ben tartottak meg. Haláláig, 2000-ig és azóta is fia ápolja, gondozza életművét, s rengeteget tesz azért, hogy Báthory Júliát az ifjabb nemzedékek is megismerjék. 

A Laczkó Dezső Múzeum Látványraktárában több üvegplasztikáját és egyéb alkotásait lehetett megtekinteni.