Bibliográfia jelent meg Simon István költő életéről, költészetéről

A kötet egy része azokból a felolvasásokból állt össze, amelyeket Németh István Péter a Bazsiban tartott megemlékezéseken mutatott be évről évre Simon István szülőházánál. A virágfa és a diófa ugyan nincs már meg a barátságos falusi udvarban, de a szív, a jó szándék adott évtizedek múltán is. Németh István Pétert családi és ismerősi szálak fűzik a mára gyakorlatilag elfeledett költő személyéhez, emlékéhez. – Elfogultan olvastam, s szerettem Simon költészetét, ahogy az ember a szülei költő barátjához ragaszkodhat. Mint az első költőhöz az életében, aki nem feltétlen a legnagyobb, de költő, jó költő és az első – mondta István, majd hozzátette, teljes bibliográfiát Simonról nem tudott készíteni, de alapost talán igen. Erre utal Gyurácz Ferenc is, aki A szív mindig hazatalál című könyvet és szerzőjét a szombathelyi kiadó nevében ajánlja, s mutatja be röviden az olvasó számára a hátoldalon. Mint írja, Németh István Péter otthon van a Balaton környéki „kultúrtájban” és a magyar kultúra világában egyaránt. Az ELTE bölcsészkarán végzett tapolcai tanár, könyvtáros versekkel, műfordítással, tanulmányokkal és lírai fogantatású prózával jelentős életművet alkotott. Sokrétű munkássága minden részterületén nagy szakmai tudás, mélyen átélt személyes kötődés és alkotói eredetiség ölt formát. E könyvének „hőse”, Simon István (1926–1975) sok figyelemben és elismerésben részesült életében. Sümeg melletti szülőfalujának népi világából táplálkozó lírája és emberszerető személyisége népszerűvé tette a szélesebb közönség körében. A jelen kötet szeretettel és hozzáértéssel megírt elemzések sora, egyszersmind főhajtás és igazságtétel. Egy tisztes emberi és költői teljesítmény visszaperlése a múló időtől – írja Gyurácz Ferenc. 

Simon István költő, műfordító, esszéíró, szerkesztő 1926. szeptember 16-án, paraszti családban született Bazsiban. Elemi iskolába szülőfalujában járt, a gimnáziumot a közeli Sümegen végezte. 1948-tól a Csillag és az Új Hang közölt tőle verseket. 1952 és 1955 között a Szabad Nép kulturális rovatának munkatársa, 1955–1956-ban az Új Hang főszerkesztője, 1957-től a Kortárs egyik alapítója és rovatvezetője, 1964-től 1971-ig főszerkesztője volt. 1963-tól országgyűlési képviselő, 1971-től haláláig a Színház- és Filmművészeti Főiskola magyar­irodalom-tanára, ugyanettől az évtől a Magyar Írók Szövetségének titkára, 1974-től haláláig főtitkárhelyettese. 
Az április 29-én bemutatandó könyv maradandó emlékként vonul be a hazai irodalomba, Németh István Péter munkájának, valamint a kiadást támogató Szentes László bazsi polgármester és a költő egykori barátja, Mészáros István özvegye, Varga Mária jóvoltából.