Hopp László orvos író a negyedik kötetét mutatta be Tapolca-Diszelen

Családias, baráti légkörben, műemléki környezetben zajlott a kulturális rendezvény, nem mindennapi körülmények között. Az érdeklődők kedvét a hőség sem vette el, élénken figyelték a tartalmas beszélgetést. Harmathy Ildikó először az életéről, a mű keletkezéséről kérdezte Hopp Lászlót, aki nyugdíjas gyermekorvos. Megtudtuk, hogy egy alföldi kisvárosban, Martfűn élt 18 évet, majd Budapestre került az orvosi egyetemre. Egy évet katonaorvosként, három évet gyermekorvosként dolgozott Magyarországon, majd kutató-­ orvosi állást kínáltak neki Amerikában. Hivatalosan került a tengeren túlra, ahol családot alapított. Nyugdíjasként települt vissza a hazájába, Budapesten és Tapolca-Diszelben telepedtek le. Írni az orvosi pálya befejezése után kezdett. 

A kérdések nyomán kiderült, Az ezüstdénár című kötet a negyedik a sorban, ami egy gyermekkori történeten alapul. Hopp László kisdiákként szüleivel sokat utazott. Egy visegrádi kirándulás alkalmával az édesanyja talált egy ezüstdénárt, amit legalább húsz éven keresztül őriztek. Az író az egykori emlék köré szövi a cselekményt, a helyszín nagyjából ugyanaz, a történetet váltogatva, két idősíkba helyezi. Különleges szerepet kap az említett apró tárgy, amely a vele kapcsolatba kerülő szereplők sorsát jelentősen meghatározza. Az elveszett pénzt Bori, a nagy terveket szövögető, Mátyás király korabeli jobbágylány rejti el. Későbbi megtalálója Misi, egy romantikus lelkű kisfiú, aki az 1960-as években él, és akinek élete ezt követően számos, nem várt fordulatot vesz. Felnőttként olyan rendhagyó szerelem felé tereli, ami az olvasót elgondolkodtatásra készteti. 

Gyarmathy Ildikó a számos erotikus jelenet szükségességét feszegeti. A szerző válaszából kiderült, hogy célja nem az erotika testiségének fontosságát volt hivatott hangsúlyozni. Művét történelmi és filozófiai alapokra helyezett erotikus románcnak szánta. Sokkal inkább igyekezett a könyvben szereplő párbeszédek során a bonyolult emberi kapcsolatokat filozófiai, pszichológiai megközelítésbe helyezni. Elmondta, mindig szerette megfigyelni az embereket, az orvos-beteg kontaktusban is a teljes személyre, az emberre, gyermekre figyelt. Ezért nagyon zavarja a napjainkban eluralkodott álszemérem, ami a meghatározó emberi kapcsolatok kiüresítését hozta. 

– Baj, hogy az emberek, a családok, a párok nem őszinték egymáshoz, nem beszélgetnek egymással. Aggódva tapasztalom, hogy az egészséges, felemelő erotikát napjainkban megöli a pornó. Az örömteli párkapcsolatok helyett az emberek mechanikus, lélektelen örömszerző entitássá válnak, akik gyorsan és könnyen ítélkeznek mások fölött. Ez nagyon bosszantó! Azt tapasztalom, az ego szinte fetisizálódik, a magyar társadalom egyre inkább szűk látókörűvé, kirekesztővé válik, és ez nagy baj! – véli a szerző, aki Bori, Misi és a többi szereplő sorsán keresztül kívánja megmutatni az olvasónak az emberi kapcsolatok lelki mélységeit és magasságait, majd mindezeken túl toleranciára tanít. Mindezt kitűnő, olvasmányos stílusban. 

Az ezüstdénár története nem csak fordulatos, izgalmas olvasmány, egyszersmind elgondolkodtató, mély értelmű tartalmak közvetítője.