Fotókon mutatják be a világhírű művész alkotásait a Balatonnál

Az eseményt a Varga Andrea vezette Együtt Balatonudvariért Egyesület és a Modem (Modern Kortárs és Művészeti Központ) szervezte a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Pajta programja, valamint a helyi önkormányzat és polgárőr egyesület segítségével.

A tárlat az idén 90. évét betöltő Keserü Ilona, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas festőművész kivételes alkotótevékenysége előtt tiszteleg. A világhírű művész munkáinak reprodukcióit bemutató fotókiállítást kerekasztal-beszélgetéssel nyitották meg, amelyen Vizi Kata, a Modem ügyvezetője vezetésével részt vett Barabás Zsófi képzőművész, Keserü Ilona tanítványa, Ernszt András, a Pécsi Tudományegyetem festészet tanszékének vezetője, Fehér Dávid művészettörténész, a Közép-európai Művészettörténeti Kutatóintézet igazgatója, Valkó Margit, a Kisterem Galéria tulajdonosa és Zsikla Mónika, a kiállítás kurátora.

A résztvevők egyebek mellett a művészhez fűződő személyes élményeikről beszéltek, így például arról, hogy a tanítványok saját ujjukkal keverték ki a színeket. Egész életüket meghatározza a világhírű művész jelenléte, aki mindig hagyta, hogy szabadon alkossanak. – A művésszel együtt dolgozni kegyelmi állapot. Nem lehet kertelni, őszintének kell lenni, alkotni. Ezt tanította Keserü Ilona – mondták a résztvevők.

Elhangzott, Keserü Ilona tette világhírűvé a balatonudvari szív alakú sírköveket, mert alkotásain többször megjelennek ezek a motívumok. A szabadtéri kiállítás július 30-ig tekinthető meg az ikonikus szív alakú sírkövek szomszédságában, akár éjjel is, mert kivilágították.

Keserü Ilona (Pécs, 1933) közel hét évtizedes munkásságát ismeri a hazai és a nemzetközi közönség. Az ötvenes évek közepén induló művészgeneráció kiemelkedő képviselője, tagja volt az Iparterv-csoportnak, a Budapesti Műhelynek. 1963 óta állít ki itthon és külföldön egyéni, csoportos tárlatokon. Számára az egyik legfontosabb, ösztönös alapmotívum a középen nagy ívben befűződő hullám, mely formát 1967-ben a balatonudvari temető szív alakú barokk sírkövein látta meg.

A Keserü 90 köztéri fotókiállításon a reprodukciók formájában bemutatott alkotások és a korabeli dokumentumok szorosan kapcsolódnak ehhez az életrajzi eseményhez. Ahogyan monográfusa, Aknai Katalin írta: „Keserü természetes módon ismert rá egyik legmélyebben kódolt mozdulatára, a középen befűződő hullámvonalra.”Az 1967 folyamán kibontakozó Sírkövek-sorozat új periódus nyitányát jelentette. Monográfusa szerint a balatonudvari temető késő barokk népi sírköveinek keserüi feldolgozása a magyar művészettörténet-írás legtöbbször leírt, legjobban dokumentált, sokat hivatkozott története lett. A sírkövek gazdag formái központi jelentőségűek lettek művészetében, visszatérőként maradtak jelen a festményeken. Keserü Ilonának már gyerekként megmutatkozott a tehetsége, a Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát, egy évet Rómában töltött, ami fordulópont volt, mert innentől a merész színekkel kísérletezett. 1967-ben találkozott Udvariban a szív alakú sírkövekkel, aminek formái olyan hatással voltak rá, hogy egész pályáját meghatározták. Foglalkozott jelmez- és díszlettervezéssel, vászondomborítással, épített domborművet kövekből, kutatta a spektrum színeit.