Több száz zenész szólaltatta meg Mahler monumentális művét

A Magyar Állami Operaház és a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. együttműködésében Gustav Mahler VIII. szimfóniáját több száz zenész adta elő. A Gyárkertben elhelyezett több száz ülőhely teljesen megtelt a koncertkezdésre, sokan pedig a teraszokról vagy a széksorok mögül figyelték-hallgatták a nem mindennapi hangversenyt. Azt a művet, amelyet maga Gustav Mahler is legnagyszabásúbb alkotásának tartott. 

Porga Gyula polgármester (Fidesz–KDNP) bevezetőjében köszönetet mondott Ókovács Szilveszternek és a zenészeknek, énekeseknek a koncert létrehozásáért. A városvezető reményét fejezte ki, hogy a látogatók az Európa Kulturális Fővárosa év programjai során sok olyan élményt szereznek, amelyet előzőleg elképzeltek maguknak az idei évre. Arra biztatta a jelenlévőket, hogy őrizzék meg emlékezetükben ezeket az örömteli pillanatokat. 

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója köszöntőjében elmondta, Gustav Mahler VIII. szimfóniáját az emberek többsége élőben sosem hallja, mert olyan nagy apparátust kíván. Felidézte, a mű bemutatásakor például több mint ezren szólaltatták meg a művet, többségük azonban amatőr muzsikus volt. Hozzátette, Magyarországon is nagyon ritkán hallhatja a közönség, a fővároson kívül pedig Veszprém előtt mindössze egyszer, Pécsett, a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa programsorozatban hallhatták az érdeklődők a zeneművet.

A grandiózus alkotást az operaház zenekara, énekkara és gyermekkara szólaltatta meg nyolc operaénekes szólistával – Boross Csilla, Brassói-Jőrös Andrea, Farkasréti Mária, Horváth István, Nagy Gyula, Palerdi András, Szántó Andrea és Szemere Zita – együtt. A hangversenyen Madaras Gergely karmester vezényelt. Az ének szövegét magyar és angol nyelven vetítették ki, a zenészek mögött az előadást a zenemű hangulatához kapcsolódó vetítés kísérte. A rövidebb első tétel – amely egy monumentális motettának tekinthető – megmozgatta a hatalmas zenekari és énekkari apparátust drámai kontrasztjaival, míg az operaként is felfogható második rész, Goethe Faustjának zárójelenetével az egész európai kultúrtörténetet jelképezte, felvonultatva a zeneszerző formai és technikai ötleteinek sorát.