Beszélő házak, avagy egy új Veszprém-kötet bemutatója

A történet ott kezdődött, hogy a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete gondozásában megjelent a Beszélő városok – Kőszeg című kötet, aminek egyaránt örült a szakma és a nagyközönség. A szimpátia oka az eddigiektől eltérő megközelítés; egy-egy személyiség vagy fontos esemény nem száraz adatok formájában kerül az olvasó elé. Tettein keresztül, történetekből bontakozik ki az adott hős jelleme, az események településekre gyakorolt hatását is sokkal jobban megismerhetjük a lakosság történetei alapján. 

A Kőszeg-kötetet követte a keszthelyi, majd 2023-ban megjelent a veszprémi is. Mikor, ha nem az EKF-évben? Napsütéses szombat délutánon került sor a Beszélő Veszprém bemutatójára, méghozzá egy különleges programsorozat keretében, hat helyszínen, melyek mindegyikén jelképes áron meg is vásárolhattuk a kiadványt. 

Gelencsér András Veab-elnök, a Pannon Egyetem rektora házigazdaként az első helyszínen, a Veab kertjében (Vár utca 37.) mesélt a ház történetéről (Veab-székház céljára 1973-ban kapta meg az MTA), arról, hogy a Pannon Egyetemmel együtt máig a térség tudományos központja. A tudós felelősségével beszélt arról, hogy a VEAB (Veszprémi Akadémiai Bizottság) feladata a hiteles tudomány közvetítése, népszerűsítése a régióban, képviselni azokat az értékeket, amelyeket a mai magyar tudományosság létrehozott, viszont érintette a tudósok felelősségét is. 

Veszprém polgármestere, Porga Gyula azt emelte ki, mennyire fontos, hogy meghallgassuk egymást. Ha komolyan veszi magát egy közösség, ütköztetni kell a véleményeket. Ez volt a lényege az EKF-előkészületeknek, ezért lett sikeres a pályázat és a program, amelyen jól látszik, hogy generációkon kell átívelnie, mint ahogyan törekedni kell arra is, hogy legyen mit átadni az utánunk jövőknek, nem szabad a jelenben minden erőforrást felélni! 

Markovits Alíz, a VEB2023EKF vezérigazgatója fogadta a csoportot házgazdaként a nagyszeminárium kertjében (Vár utca 20.), ahol arról beszélt, hogy Veszprém történetének szerves részét képezi az egyháztörténet. Szent István óta eredeti helyén, 1100 éve áll fenn a veszprémi püspökség, melynek egyik legjelentősebb püspöke Padányi Biró Márton volt. Róla, tevékenységéről hallottunk Rainer Pál történész muzeológustól, mint ahogyan a kor másik kiemelkedő egyéniségéről, Vetési Albert püspökről is. Írásos anyag csak-csak akad a múltból, ám hogy a hangokat is vissza lehet idézni, arról első ízben itt, a nagyszeminárium kertjében értesültem Mizsei Zoltán egyházzenésztől, aki elénekelt egy középkori magyar gregorián éneket is. 

Dubniczay István kanonok építtette 1751-ben a palotát, amely a Művészetek Háza működési területe. Udvarán az intézmény igazgatóhelyettese, Herth Viktória ismertette a jelen funkciót: a kortárs művészetek, illetve a Téglamúzeum bélyeges téglái révén értékes történelmi örökség bemutatása. 

Izgalmas helyszínnek bizonyult a tűztorony udvara is, ahol Zugschwert Szabolcsot, a VEB2023EKF művészeti csoportvezetőjét hallottuk először, mégpedig arról, hogy nem pontszerűen történtek, történnek a fejlesztések. Azt vizsgálták, milyen kulturális szolgáltatások hiányoznak a városból, és melyek azok a barna területek, amelyek egy új funkcióval fellendíthetőek. Így jött létre az udvarban a Foton Audiovizuális Centrum, s a közelben nyílik majd meg a börtönkiállítás. 

Auer Lipót hegedűművész szülőházában (Thököly utca 1.) Sümegi Elemér hegedűkészítő, restaurátor beszélt a munkájáról, útjairól a nagyvilágban, ahol igen jól cseng Auer Lipót neve. Mint mondta, még tavaly is volt idős amerikai látogatója, akinek mestere Auer-tanítvány volt.  

A rendkívül bő és értékes program az Óváros téren (Óváros tér 26.), az újra megnyitott Lohonyai vendéglőben ért véget, ahol egy pohár sör mellett Mátay Mónika történészt, a Beszélő Veszprém, illetve a Beszélő városok sorozat szerkesztőjét hallgathatták az érdeklődők. Csak megköszönni lehet azok munkáját, akik létrehozták a Beszélő Veszprém kötetet, majd bemutatására megszervezték a hat helyszínes, kiváló városismertető programot.