Vármegyénk négy ismert asszonyának sorsa elevenedik meg a darabban

A helyi és sümegi tagokból álló Főnix Színjátszó Egyesület a Küldetéses asszonyok című zenés színművet mutatja be hamarosan. A darab zenéjét Bock Attila Márió énekes és Román Iván hegedűművész szerezte. 

– A színdarab főszereplői olyan asszonyok, akik valójában soha nem voltak főszereplők. Bár meggyőződéssel vallom, hogy nekik is járt volna az élet színpadán az a szerep, de ők tudatosan a háttérben, árnyékban maradtak, hogy párjuk alkotása fényesen ragyoghasson. Ez nem lemondás volt részükről, még csak áldozatvállalás sem. Választott sors volt az övék. Batsányi János élete és művészete Baumberg Gabriellával, Kisfaludy Sándoré Szegedy Rózával, Egry József festőművészé Pauler Juliskával, Nagy Endre Afrika-vadászé Beretz Katalinnal lett teljes. Az adás örömét, szépségét és fájdalmát vállalták a megidézett asszonyok azzal, hogy társul szegődtek párjukhoz. Térben és időben, a társadalmi ranglétrán való elhelyezkedésben más és más helyen álltak. Mi az, ami mégis összeköti őket? Az örök, ősi ösztön, ami a Paradicsom Éváját, az első asszonyt is jellemezte: a társa mellé állt, hogy támasza, segítője legyen – nyilatkozta lapunknak az író. – Miért ez a négy, nagyszerű asszony került be a színdarabba? Baumberg Gabriella és Szegedy Róza alakját már megidéztem két másik színdarabomban, a Bilincsben is szabadon égtem el és a Nyughatatlan lélek címűben. A mostani történetben csak azt a sorsfordító helyzetet mutatom be, amely őket küldetéses asszonnyá tette. Pauler Juliska és Egry József kettősével Udvardi Erzsébet festőművész emléke előtt is tisztelgek. Badacsonytomaji újságírókoromban gyakori vendég voltam nála és párjánál, Tamás István írónál. A nagyívű, késő estébe nyúló beszélgetéseink egyik témája a festőművész és Juliska, a XX. századi skarlátbetűs asszony élete, szerelme volt. Odáig jutottunk el, hogy az életükről készítendő film forgatókönyvét én írom meg, ők pedig támogatókat, mecénásokat keresnek a megvalósításhoz. Egry József szerepét is „kiosztottuk” Cserhalmi Györgyre. Aztán én elkerültem Badacsonytomajról, így a tervek egyre halványultak. A forgatókönyv – félig készen – ma is megvan. Nagy Endréné Beretz Katalint szintén újságíróként ismertem meg. Beszélgetéseink során derült ki, hogy még megvan az az Erika írógéppel készült naplója, amelyet 1972-ben akkor írt, amikor meglátogatta harmad-unokatestvérét, Endrét Afrikában. Kata rám bízta a féltve őrzött kincsét, és arra kért, segítsem, hogy az könyvalakban megjelenhessen. Így lettem szerkesztője, tipográfusa a Randevú a Kilimandzsárónál című műnek. Megismerve Kata élettörténetét, mély meggyőződéssel vallom, hogy ő ugyancsak küldetéses asszony volt – hangsúlyozta N. Horváth Erzsébet.

Végezetül a bemutatókról szólva az író-rendező elmondta, hogy a színdarabokat először a tapolcai és a sümegi közönség fogja látni. A Küldetéses asszonyok című kamaraszínházi zenés mű bemutatója február 24-én, szombaton Tapolcán, az Ózsinagógában lesz, majd március másodikán, szombaton Sümegen, a Kisfaludy Sándor Művelődési Központban láthatja a közönség. A szerző másik, Kettétört életek című, kétfelvonásos színdarabját elsőként a sümegi közönség tekintheti meg május 24-én, pénteken. A tapolcai bemutató május 28-án, kedden lesz a Tamási Áron Művelődési Központban.