A találkozások előrelendítő ereje

Porga Gyula, Veszprém polgármestere az első, 1992-es Tavaszi Tárlat katalógusát a kezében tartva kezdte el az idei Tavaszi Tárlatot megnyitó köszöntőjét. Beszédében kiemelte a kezdeményezés úttörő jelentőségét, az alapító Nagy Károly és társai szerénységét, akik nem akartak mást, mint évente megjelenési lehetőséget biztosítani a városban és a megyében élő alkotók számára, hogy azok a közös megjelenés alkalmával ne csak a műveik révén, hanem személyesen is találkozhassanak egymással – és természetesen a művészetkedvelő közönséggel. Noha végül az eredetileg eltervezettnél hosszabb időintervallumok teltek el a seregszemlék között, a lényeg, az alapkoncepció máig megmaradt. Olyannyira, hogy az Európa Kulturális Fővárosa program is ezen a nyomvonalon indult el és ment végig. Ahogy Porga Gyula fogalmazott, a projekt sikerének egyik kulcsa ugyanaz a szerénység volt, amely az első Tavaszi Tárlat életre hívóit is jellemezte. Rengeteg alkalom nyílt a találkozásokra, arra, hogy az alkotók közel kerüljenek a befogadóhoz. Az ilyen alkalmakhoz ideális terek sokasága jött létre, amelyek a jövőben is betöltik majd ezt a szerepüket. A kultúra pedig közösségszervező erő, mi több, városépítő eszköz. A polgármester kifejezte háláját mindazoknak, akik harminckét éve elindították a hagyományt, amely most is vonzza magához a fiatal művészeket. 

Az évtizedek alatt a Művészetek Háza Veszprém is elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy Veszprém városa a kortárs magyar képzőművészeti szcéna egyik legfontosabb hazai színtere legyen. Veszprémben kiállítani: rang. Mint ahogyan bárhol a vármegyében, ahol a szellemi pezsgés intenzitása a félmúlt tektonikus erejű gazdasági és társadalmi drámái-krízisei ellenére sem lanyhult. Sőt. A Teremtő adta ihletforrásul szolgáló varázslatos, változatos táj mellett mindez főleg a Raffay Béla festőművész salföldi házában, 1989-ben alapított, elsőrangú alkotókat tömörítő, rendkívül aktív Veszprémi Művész Céhnek köszönhető. A céhmester jelenleg a Veszprémben született, a városhoz azóta is hűséges Kulcsár Ágnes festőművész-grafikus, aki több évtizedes tevékenységéért a Tavaszi Tárlat 2024 Nívódíját vehette át Porga Gyulától, a díjat életre hívó város polgármesterétől.

A megnyitó keretében tartott díjátadó ünnepségen Grászli Bernadett, a Veszprémi Művészetek Háza igazgatója ezután Pattantyús Orsolya és Pattantyús Gergely kerámia- és üvegművészeket szólította, akik a két év múlva, azaz 2026-ban, a következő Tavaszi Tárlaton önálló kiállításon mutatkozhatnak majd be. Silye Júlia rajzművész és művészeti terapeuta a VEB 2023 projekt művészeti díjával, a zirci Sudár Péter festőművész a Képzelet Művészellátó díjával, Pagony Rita porcelántervező, szobrász, keramikus és festőművész a Bojtor Károly Alapítvány Emlékdíjával, Gáspár Gábor fotóművész és -riporter a Művészetek Háza fotógyűjteményének vásárlási díjával, Szilágyi Zoé festőművész pedig a Művészetek Háza Veszprém Művészeti Díjával térhetett haza.

Miként az a fentebb említettek tükrében várható, a Tavaszi Tárlat 2024 anyaga nagyon izgalmas. Judit Stowe, Antal Kinga, Milasovszky László, Áfrány Gábor, Jarmeczky István, Holló Zsuzsa, Géczi János, B. Hegedűs Piros, Kusovszky Beáta, Srágli Marietta, Hegyeshalmi László és a többiek művei kihagyhatatlan élményt tartogatnak a kortárs művészet szerelmeseinek. A tárlathoz rendhagyó módon egy másik kiállítás is csatlakozik: a Kettőezerhuszonhárom. Best of elnevezésű, a Dubniczay-palotában megtekinthető tárlat a tavalyi év kiállításainak anyagaiból válogatott neoavantgárd alkotásokat, a régióhoz kötődő, a hagyomány és a modern dizájn szinergiáján alapuló projekteket mutatja be egymás mellett.

A Tavaszi Tárlat 2024 a Dubniczay-palota, a Magtár, a Csikász Galéria és a Várgaléria tereiben várja a látogatókat április 28-ig.