Lantai Sándor soproni diákként ismerte meg a híressé vált költőt

A Lantai család tagjai mellett a várpalotai helytörténetet kutatók, illetve a helyi evangélikus egyházközség részéről is érkeztek vendégek a megemlékezésre, amelynek megnyitóján Campanari-Talabér Márta polgármester kiemelte: „fontos megmutatni a helytörténeti kutatásokon keresztül, hogy városunkban több száz éven át nagyon komoly szellemi termékeket is felmutató családok éltek és határozták meg a településünket. Ez a mai alkalom pedig remek lehetőség erre” – fogalmazott a városvezető. 

Zsednai Józsefné evangélikus lelkész köszöntőjében a várpalotai evangélikus gyülekezet néhai felügyelőjét, Lantai Gyulát méltatta, majd a Krúdy Gyula Városi Könyvtár vezetője, Budai László adott részletes betekintést vetített képes, korabeli térképekkel és dokumentumokkal illusztrált előadásában Petőfi Sándor egyik legjobb barátja, Lantai Sándor életébe. 
A Petőfi Sándorhoz fűződő viszonya mellett szó esett családnevének eredetéről, a legkorábbi családtagokról és egykori várpalotai lakóhelyéről is. 
Elhangzott: Lantai Sándor 1820. július 22-én született. Vélhetően helyben, Várpalotán végezte elemi iskoláit, majd 1839-ben Sopronban költészetet és szónoklatot tanult, ahol osztálytársa volt Orlai- Petrich Somának. Akkor ismerkedett meg Petőfi Sándorral, akivel egy kisebb írói kört is megalapítottak. Volt egy emlékkönyvük is, melybe a jelesebb műveket, így Petőfi pár költeményét is beírták. 
Lantai Sándor leszármazottjának, Lantai Gyulának a helyi evangélikus gyülekezethez fűződő kapcsolatáról Borbás Zoltán beszélt előadásában. Hangsúlyozta, hogy Lantai Gyula egész élete az evangélikus egyház szolgálatában telt. Szellemi motorja, energiája volt az akkori gyülekezetnek. 
A Lantai család képviseletében a jelen lévők Fekete Anikó előadását hallgathatták meg, aki a nagyapjával kapcsolatos személyes emlékeit idézte fel az eseményen, melynek zárásaként a résztvevők megkoszorúzták az Alsóvárosi temetőben Lantai Gyula sírját.