A legősibb alapanyaggal dolgoznak Kapolcson

Kövecses Mónika kézművestől, a szakkör vezetőjétől megtudtuk, hogy húsz különböző használati tárgyat készítenek a résztvevők a karácsonyfadísztől a meggymaggal töltött és más fajta párnákon, edényfogókon, laptoptartókon, valamint mágneses tűpárnákon át a kisebb-nagyobb táskákig. Munkáikat török, magyar és türkmén mintákkal díszítik, továbbá fonással, hímzéssel gazdagítják. – Több oktatófilmet megnéztünk a nemezelésről, a nemeztárgyakat díszítő jelképekről, azok jelentéséről, hiszen ez mind fontos. Sőt, a szimbólumok mellett a színeknek ugyancsak van jelentősége. Például a piros az életet, a narancsszín a bölcsességet, a barna árnyalatai a földet jelképezik. A személyes oktatást, mentorálást nem pótolja semmilyen online tananyag. Például tapintással állapítható csak meg, hogy elég kemény-e a nemezmunka, ugyanis ellenkező esetben ki van téve a moly pusztításának, a kopásnak. Például egy szögletes ülőpárnának nem szabad eldőlnie, ha az oldalára állítjuk, a kis labdának a földről az arcig kell pattannia, akkor végzett jó munkát a készítője – mondta Mónika. Beszélt arról is, hogy hazánkban az utóbbi évtizedekben kissé felélénkült a nemezelés iránti érdeklődés, de sajnos hazai gyapjút nem lehet beszerezni, mert Magyarországon nincs gyapjúfeldolgozás. A gazdák szigetelőanyagnak vagy talajtakarásra használják, esetleg elássák az értékes alapanyagot.  

Az október elején indult szakkör hat-nyolc tagja így külföldről érkező gyapjúval dolgozik. Hetente találkoznak, egy-egy alkalommal három-négy órán át is tevékenykednek. A tagok közül néhányan csak a kisebb tárgyak készítésére vállalkoztak, de a többség kitartott az állóképességet igénylő foglalkozásokon. – A nemezeléshez elengedhetetlen a türelem, a szépérzék, a jó ízlés, és fontos az alázat. Ugyanis az alapoktól kezdve, a fokozatosság elvét betartva kell megtanulni a lépéseket. A nemezelés hagyományos műfaj, nem mindegy, hogy milyen mintával díszítünk. Vagy a természetből, vagy egy szimbólumrendszerből kell meríteni. A gyapjú kiváló adottságokkal bír, a legősibb alapanyag. Környezetbarát, egyetlen állatnak sem kell elpusztulnia miatta. Nincs hulladék a nemezelés során, minden apró darabot felhasználnak például tölteléknek. Mivel kevésbé gyúlékony, a NASA is használja. Jól szigetel, és ha tönkremegy, lebomlik. Ezért folyamatos karbantartást, tisztítást, gondozást igényelnek a nemezből készülő tárgyak. Bár a lanolintartalma miatt a gyapjú taszítja a piszkot, ha mégis mosni kell, utána fontos átgyúrni is. Így évtizedeken át használható a legősibb textília – szögezte le a szakkör vezetője.  

A csoportot támogató Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém vármegyei igazgatója, Szerdahelyiné Lőrincz Nóra szerint ügyesen dolgoznak a kapolcsi szakkörösök. Munkájából egy darab majd látható lesz azon a devecseri kiállításon is, amelyen az intézet által indított 16 szakággal ismerkedők mutatják be alkotásaikat. Az intézet többek között tojásfestő, kosárfonó, papírfonó, csipkeverő, hímző, mézeskalács-készítő, csuhés, quilling csoportot támogatott az évadban. Nemezelő szakkör indult például Dörgicsén, Sáskán, Balatonedericsen is. A szakkörök októbertől május végéig foglalkoztatják a jelentkezőket.

A kapolcsi szakkörösök figyelemmel kísérik az ország más nemezelő szakköri munkáját, ötleteket merítenek. A tanfolyam végéig még cipőt és kulacstokot is készítenek nyárig, amikor egy helyi kiállításon mutatják be az ősz óta készült munkáikat.