Jó reggelt, Veszprém vármegye!

Van is mit rajta bőven. Szilárd meggyőződésem, hogy amennyiben gyönyörű nyelvünk nem lenne ily magányos, a magyar költőknek és költészetnek csodájára járna a világ. József Attilánál maradva egy pillanatra. Az én generációm számára kezdetben volt a proletár költő mítosza, de ez többé-kevésbé hidegen hagyott bennünket. Annak felismerése, hogy az úgynevezett munkásversek is többréte­gűek, csak egy későbbi fázisban jelentkezett. A kései kamaszkorban jött a rácsodálkozás az igazi nagy művekre, különös tekintettel az utolsó versekre. És jött Latinovits és Jordán, a rongyosra hallgatott hanglemezek. És József Attila maradt, örökre.