Hogyan érintik a sportolókat a koronavírus-járvány következményei?

A világ sportélete voltaképpen leállt, alig maradt olyan sportág, amelynek művelői aktívak tudnak maradni a koronavírus-járvány okozta speciális helyzetben. A különböző bajnokságokat felfüggesztették, nagy nemzetközi versenyek maradnak el, jövőre halasztották a labdarúgó Európa-bajnokságot és a tokiói olimpia is egy évvel később, 2021-ben lesz.

Nincsenek mérkőzések, versenyek, edzések, de sok esetben ennél még többről van szó: pályafutások mehetnek tönkre, terveket, célokat, álmokat kell átprogramozniuk a sportolóknak. Van, aki nagyon nehéz helyzetbe került, másoknak talán könnyebb lesz átvészelniük az előttünk álló időszakot.

Erről, az eddig precedens nélküli szituációról kérdeztük Harsányi Szabolcs Gergő sportpszichológust, aki korábban felnőtt válogatott kerettag vívó volt, csapatban pedig magyar bajnok, így több oldalról is képben van: mi zajlik ilyenkor egy profi versenyzőben.

– Ahogyan az átlagembereket, a sportolókat is különbözőképpen érinthetik a járvány okozta nehézségek. Összességében nyilván azt lehet mondani, hogy rosszul érinti őket ez a helyzet, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen sportágról van szó. Egy úszónak, vagy egy vívónak például nehezebb a dolga, mint egy sakkozónak, aki online is tud edzeni. Nem mindegy az sem, hogy az adott versenyzőt mennyire viseli meg a mozgás hiánya. Szintén egyén, illetve sportágfüggő az is, hogy éppen hogyan állt valaki a formaidőzítéssel, vagy mondjuk az olimpiai kvalifikációval. Lényeges kérdés továbbá, hogy pályafutása mely szakaszában tart – fogalmazott Harsányi Gergő, aki hangsúlyozta, természetesen az egzisztenciális oldal is fontos. Anyagilag hogyan érinti a sportolót a leállás, milyen a munkáltatója (klubja) ezzel kapcsolatos helyzete és kommunikációja?

– A jelenlegi helyzet talán legnagyobb nehézségét maga a bizonytalanság adja, nem tudni, mit hoz a folytatás. Hogyan lehet fenntartani a motivációt? Én azt szoktam a sportolóknak mondani, hogy: igen, valóban nem tudjuk, hogy mikor lesz legközelebb meccs, vagy verseny, de az biztos, hogy valamikor lesz. Egyáltalán nem mindegy, hogy akkor, amikor eljön ez a pillanat, milyen állapotban áll majd oda versenyezni.

A sportpszichológus megjegyezte, nehéz pozitívumot találni ebben a szituációban, de azt el lehet mondani, hogy ha valaki jól kezeli a nehézségeket, erősödhet, és akár jól is jöhet ki belőle a végén.

– A kezdeti sokk után kihívásnak is fel lehet fogni a dolgot, vagy akár lehetőségként az önismeretünk mélyítésére. Vagy úgy is lehet kezelni, hogy valaki azt mondja: végre tudok pihenni és olyan dolgokra is van időm, amikre korábban egyáltalán nem volt. Mint említettem, van, akinek könnyebb, másoknak bonyolultabb ez a helyzet. Azok különösen nehezen viselik a szünetet, akiknek egy teljesen új, az elmúlt évekből/évtizedekből ismeretlen új napi rutinra kell átállniuk, de mindenki számára akadnak kapaszkodók. A sportolók rendszerben élnek, ez most felborult, de amint jönnek az új információk, a folytatást érintő részletek, szépen apránként képesek újra felépíteni azt.