Fantasztikus herendi siker a vébén

Kerner Ferenc, a Herendi Modellező SE elnöke, csapatkapitánya elárulta, több szempontból is nagyon várták már ezt az eseményt.

A pandémia miatt az előző két évben törölték a világversenyeket, így a fiatalok több nagy lehetőségtől is elestek, van, aki ezalatt már felnőtté vált. Most először külön női értékelés is volt, és csapatukat három ügyes lány is erősítette. Többeknek is ez volt az utolsó ifi vb lehetősége, illetve hazánknak régóta nem volt ilyen jó csapata. A modellezők rengeteget készültek, tulajdonképpen már két éve, de legfőképpen az utóbbi 9-10 hónapban gyakoroltak sokat.

- Már a közel ezer kilométeres út is nagyon fárasztó volt, különösen a borzasztóan rossz állapotú bolgár utakon. Aki nem ismeri a sportágat, elképzelni sem tudja, hogy milyen napkeltétől napnyugtáig, egész nap kint lenni a pusztán, bármilyen, extrém időjárási viszonyok közt is versenyezni, a nap folyamán lefutni akár egy maratoni távot, de nem futópályán, hanem réten, szántóföldön, zsombékosban, árkon-bokron át, keresni a modelleket három méter magas kukoricásban, száradó napraforgóban, repcében, bozótosban, vagy éppen faluban. Nem egyszerű feladat lehozni, megmenteni a modelleket egy 10-15 m-es akácfáról sem. Ez külön szakértelmet, türelmet, speciális felszerelést igényel – kezdte beszámolóját Kerner Ferenc.

- A világbajnokság viszont nem egy „egyszerű” verseny, itt egy egész héten át ez történik, sőt a vb előtti napokban egy világkupa fordulót is tartanak a rendezők a népes mezőnynek. Sajnos a szervezők még egy büfét sem telepítettek a helyszínre, így mindenkinek magának kellett gondoskodnia egész napra inni- és ennivalóról, no meg árnyékról. Egyedül egy lajtoskocsi (nem ivóvíz!) adott némi felfrissülést a rettentő kánikulában. Kint tartózkodásunk alatt mindvégig 35-40 Celsius fok volt, ami már önmagában fiatalt és idősebbet egyaránt próbára tett, de nekünk futni-startolni, versenyezni is kellett.

Megtudtuk, a világkupán való részvétel lehetővé tette a terepviszonyok, a helyi időjárás kiismerését, a modellek finomhangolását, és a versenyzők alkalmazkodását szolgálta. A magyarok legalábbis ezekre koncentráltak a nagyobb megmérettetés előtt.

- Sajnos a terület nem volt világbajnoksághoz méltó. Dimbes-dombos, kicsi, körülötte szinte minden irányban szántóföldek, többnyire napraforgóval, helyenként kukoricával, néhol tarló, egy oldalon pedig falu és sok helyen fák, bokrok erdősávok. Bár erős szél egész időszak alatt nem volt, iránya viszont gyakran változott a nap folyamán. A szervezők ugyan felkészültek a startvonal áthelyezésére, de a döntést erről lassan hozták meg és volt, amikor már nem lehetett hova költözni. Már a világkupán is volt fára szállt repülőnk, Tóth Mária F1H modellje pedig egy hatalmas termikből a faluban szállt le, amit nem is találtunk meg. Aznap többen is hiába keresték modelljüket. A világkupán F1H ifiben a herendi Pék Vilmos felállhatott a dobogó harmadik fokára. 

A világbajnokságon 15 nemzet 94 versenyzője állt rajthoz, de hiányzott például Szlovénia, és a háború miatt természetesen az oroszok sem voltak jelen, pedig ők a sportág legjobbjai közé tartoznak.

- Az F1A (vitorlázó) versenynapon reggel sem állt a levegő, napközben pedig időnként megélénkülő, időnként teljesen leálló, állandóan forgolódó szél volt, ritkán voltak nagy termikek, viszont sok erős leáramlás volt. Magáért beszél, hogy az egész mezőnyből mindössze hárman teljesítették a maximumot. Nagyon meg kellett küzdenünk a „totálokért” (ez a startonkénti maximumot jelenti), de sajnos nálunk is előfordult, hogy a hibátlanul leoldott modell egy idő után kiesett a termikből. Halász-Szabó Levente viszont bejutott a háromfős döntőbe. A csapatversenyt jelentős előnnyel megnyertük. A gyulai Szőke Kinga a nők között harmadik lett. Ezek után már boldogan készülődtünk az esti döntőre.

Kerner Ferenc elmondta: az első döntőben mindhárom versenyző gyönyörű startot hajtott végre, mindenki megtapsolta őket.

- Mindhárom modell gyakorlatilag ugyanabban a termikben kirepülte a 6 percet, nagyon messze, napraforgóban értek földet. Nagyon kellett izgulni, hogy a következő fly-off-ra megtalálják és visszaérjenek a modellel segítőink, de ez az utolsó pillanatban szerencsére sikerült. A 8 perces startban Levente ismét fantasztikus startot hajtott végre, sokáig az ő modellje volt a legmagasabban, majd elsodródott a közeli völgy és a napraforgó fölé, ahol sajnos elkezdett merülni és 208 másodpercnél földet ért, így egyéniben harmadik lett. A francia 262, az amerikai modell pedig 327 másodpercet repült.

Megtudtuk, az F1P (motoros) kategória versenye szintén nem volt problémamentes. A herendi Csikár Imre Móric modellje már az első startban komolyan megsérült a napraforgóba történő leszálláskor. A második start végére sikerült megjavítani, de nem lett tökéletes. Ezután Pék Vilmos modelljében kellett egy meghibásodott alkatrészt megforrasztani. Sarusi-Kiss Orsolya (Cavalloni SE, Budapest) egyik startjában nem indult el az elektronika, így a modell nagyon csúnyán ért földet, de csodával határos módon komolyabb sérülés nem keletkezett, a következő startra üzemképessé lehetett tenni. Csikár Imre modellje a hatodik startban egy nagy termikből ismét a napraforgóban szállt le. Sajnos meg sem találták a hetedik start végéig, így azt végre sem tudta hajtani. Ennek ellenére a csapat megszerezte a harmadik helyet. Sarusi-Kiss Orsolya pedig a nők között a legjobbnak bizonyult.

- A világbajnokság végén délelőtt 11 órakor került sor a díjkiosztóra és záróünnepségre Pordim főterén. A nagy kánikulában mindenki próbált egy kis árnyékot keresni, de mi a hőségből alig érzékeltünk valamit, anélkül is hevesen dobogott a szívünk, hiszen ötször állhatunk fel a dobogóra, kétszer csendült fel és énekelhettük a magyar himnuszt. Harminc év után ismét - herendi és gyulai csapattagokkal - újra nálunk az F1A kategória vándordíja! Fantasztikus munkát végeztek a fiatalok és a felkészítőik. Csodálatos volt átélni, megküzdeni az érmekért! Tudni, hogy érdemes, hogy megéri a sok-sok felkészülés, lemondás, izzadság, amikor azt hiszed, hogy már nem bírod - de mégis, és együtt loholni olyanokkal, akiket tisztelsz és becsülsz, együtt egymásért, önmagadért, a tiszta sportért, a családodért, a klubodért és hazádért, a csillogó, büszke tekintetekért. A csodálatos eredmények mellett a legfontosabb, hogy a csapat jól érezte magát, a fiatalok új barátokat szereztek és életre szóló élményekkel lettek gazdagabbak – zárta az élménybeszámolót Kerner Ferenc.

Eredmények, F1A vitorlázó kategória, abszolút értékelés: 1. Noa Goldstein (USA), 2. Capucin Ragot (Franciaország), 3. Halász-Szabó Levente, ...9. Szőke Kinga, ...11. Csikár Imre Móric, ...16. Guti Réka.

Női értékelés: 1. Noa Goldstein, 2. Anat Goldstein (USA), 3. Szőke Kinga, ...5. Guti Réka.

Csapat: 1. Magyarország, 2. Franciaország, 3. Szlovákia.

F1P motoros kategória, abszolút értékelés: 1. Andrii Pshenychnyi, 2. Oleksii Kosylo, 3. Ruslan Novak (mind a hárman Ukrajna), ...6. Sarusi-Kiss Orsolya, ...9. Csikár Imre Móric, 11. ...Pék Vilmos.

Női értékelés: 1. Sarusi-Kiss Orsolya, 2. Yoana Ivanova, 3. Aleksandra Ivanova (mind a ketten Bulgária).

Csapat: 1. Ukrajna, 2. Észtország, 3. Magyarország.