Otthonra talált fiatalok - Bátorítást, segítséget, elfogadást, szeretetet kaptak a romák

Az 1800 lelket számláló Nagyvázsonyban 28 cigány családban közel százhúszan élnek. Kétharmad részük a beásokhoz tartozik, akik főleg a helyi mezőgazdasági Kft.-ben dolgoznak, míg a rumungrók inkább zenélnek, bár ebből manapság nemigen tudnak megélni, ezért sokan a közeli üzemekben helyezkedtek el, illetve közmunkát vállaltak. Ez utóbbi közösséghez tartozik Rupa Éva is szabadidejében családjával zenél -, aki hét évvel ezelőtt kezdett el munkát vállalni, addig otthon a háztartást vezette. Európai Uniós kísérleti programban roma személyi asszisztensként dolgozott a településen másfél éven át a veszprémi munkaügyi központ támogatásával. Miután a program befejeződött, úgy gondolta, több van benne mintsem otthon üljön tétlenül, ezért jelentkezett önkéntesnek a helyi Fekete Sereg Ifjúsági Egyesületnél.

- A Seregben amolyan személyi segítő voltam, azaz, ha a roma családoknak gondjuk volt, segíteni kellett nekik ügyeik intézésében, kérelmek kitöltésében, vagy ha csak beszélgetni akartak velem, mindig nyitott fülekre találtak, hozzám jöhettek. Később már kikérték a tanácsomat akkor is, ha az iskolában konfliktusba keveredett a gyerekük. Már nem ők akarták indulatból lerendezni az ügyet. Ennek tudható be, hogy egyre több fiatal jött be a Fekete Sereg teleházába, majd később már a szüleik is, hogy beszélgessenek másokkal. Amolyan tyúkanyóként vártam őket délutánonként.

Amikor 2012 márciusában kiírtak olyan tanodákra is pályázatot, ahol az volt a feltétel, hogy a leendő tanulók 60 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű roma fiatal legyen, Éva nyakába vette a falut, hogy megkérdezze a szegény sorban élő családokat: elengedik-e csemetéjüket a délutáni iskolába , a tanodába, illetve a teleházba?

Kandikó Rita és Rupa Éva értékeli a tanodás fiatalok rajzait. Ezek is sokat elárulnak a fiatalok fejlődéséről

Amikor volt elég jelentkező, a jól ismert tanodást , a pécsi Osztromok Istvánt kérte fel Kandikó Rita, a Fekete Sereg vezetője, hogy segítsen nekik a pályázat előkészítésében. A siker nem maradt el: 2013 júniusától ez év február végéig működhet a tanoda 30 millió forintból. (Az országban 146 tanodát támogat az állam.) Céljuk, hogy a nehezebb körülmények között élő fiatalokat felzárkóztassák iskolai szinten és más területen is, hogy azonos esélyekkel indulhassanak az életbe.

- Nem volt könnyű a szervezés, ugyanis a cigány emberek alapvetően bizalmatlanok, túlságosan féltik a gyerekeiket, nemigen engedik el őket sehová. Nem egy kirándulásra nekem is el kellett mennem, másképpen nem jöhettek volna el a diákok - mondja Rupa Éva. - Ma már ott tartunk, megkérnek, hogy a kisebb testvéreket is vigyük magunkkal. Így voltunk nyáron is, amikor Kékeden táboroztunk a tanodásokkal. Ekkor jártunk a Borsod megyei Perén is, ahol láttunk jó mintát: a fiatal cigány család földműveléssel, állattartással foglalkozott, amiből tisztességesen megéltek. Követendő példát, kitörési lehetőséget mutattunk a mieinknek. Mert elég szomorú, hogy az egyik közülünk való diáknak egyszer azt mondta a szakmunkásképző intézetben a tanára, hogy belőled úgy sem lesz kőműves. Sokat beszéltem a fiatalemberrel, hogy csak azért is végezze el a sulit. Elvégezte. Nem csak ő, egy másik fiúnkból is kőműves lett, a harmadikból pedig vízvezeték-szerelő. Tíz éve nem volt ilyen sikere a mi kis közösségünknek!

Aminek egy részét a tanodának köszönhetik, ahol kellő bátorítást, a tananyag megértéséhez segítséget, társaiktól elfogadást, szeretetet, biztatást kaptak.

- A 32 tanodásunk kétharmada általános iskolás, a többiek középiskolába járnak - veszti át a szót Kandikó Rita, aki elmondta, ő is sokat köszönhet ezeknek a találkozásoknak. Megértette, ha a cigány ember hangosan beszél, az nem az agresszió jele, a lendületes kézmozdulataival pedig csak nyomatékot kíván adni gondolatainak, mert tudja, szavakkal nehezen fejezi ki magát. - Szerdánként német nyelvből kapnak rásegítést, csütörtök a mateké, a magyar tanár pedig mindennap itt van közöttük. Egyénileg is fejlesztik őket a pedagógusok, akik naplót vezetnek minden diákról, hogy aztán közösen, 3-4 havonta, áttekintsük, kit milyen téren kell tovább fejleszteni. Természetesen, amikor logikai játékot játszanak, rajzolás közben mesélnek, vagy csak beszélgetnek a társaikkal, akkor is képzik, fejlesztik magukat. Értelemszerűen nálunk a felzárkóztatás az élet más területére is kiterjed.

A főkapitányságon a közelmúltban kiállításon mutatták be a cigányélet sajátosságait, így például egy putrit, amelyben régen éltek a romák

A tanodában is tapasztalták: amíg a zenében, táncban felszabadultan viselkednek a cigány gyerekek, addig, ha például közös étkezésről volt szó, félrehúzódtak (legalábbis kezdetben), s azt lesték, hogy a másik asztalnál a többiek hogyan fogják kézben az evőeszközöket. Mivel néhány roma család még ma is lavórból fürdik, s az udvarra járnak ki a pottyantósra , alapvető dolgokat is megismertetnek a fiatalokkal, nehogy megszólják őket az óvodában vagy az iskolában. Ha a felnőttek látják, hogy valakinek kopog a szeme az éhségtől, úgy csinálnak, mintha nem vennék észre, miközben bevonják őket az uzsonna-, vacsorakészítésbe menetközben lehet kóstolgatni Korábban egy hatéves kislánynak azért fájt a hasa, mert, mint kiderült, félt a zuhany alá állni. Őt is cseles módon vették rá a fürdés jótékony hatására. Ehhez persze jól kell ismerni, hogy ki milyen körülmények között él, mi hiányzik az életéből, ami másoknak természetes.

Ezeknek az igen szerény körülmények között élő családoknak komoly támasza a védőnő, Kertész Eleonóra, aki olyan, köreikben tabunak számító témákról is elbeszélget velük, mint a szexuális élet, a nem kívánt terhesség megelőzése.

Mindemellett még nem szóltunk az általános iskoláról, ahol már elfogadják, ha halott-búcsúztatás után (éjszaka virrasztanak) vagy újszülött köszöntése miatt (távoli vidékre utazik az egész család) egy-egy napot hiányzik a diák. Évek óta Rupa Éva - a tanoda gazdasszonya, mindenese a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, a megyei önkormányzat alelnöke. Az iskolai roma hetén rendhagyó osztályfőnöki órákon mesél népe sajátos szokásairól, zenéjükről, öltözködésükről, vallási szokásaikról, hogy a többség könnyebben elfogadja a kisebbséget a maguk sajátosságaival. Céljuk, hogy csökkentsék az előítéleteket mindkét oldalon. Ehhez pedig nagyon sok beszélgetésre, közös programokra van szükség.

Mivel a Seregben sok külföldi önkéntes is megfordul, ez jó ösztönzés a fiataloknak, hogy tanuljanak nyelveket. Érdekesség, hogy a tanodások szüleinek kéthavonta tartanak klubot, ahol jókat beszélgetnek egymással, s persze játszanak is, például bár mennyire is megmosolyogni való fogócskáznak: a korai szülések miatt a játék is kimaradt a gyerekkorukból.

Nagyvázsonyban ez a program annyira jól sikerült az elmúlt években, hogy a Kandikó-Rupa páros előadásokat tart az ország különböző részeiben. Arról beszélnek, amit máshol még csak elméletben ismernek: hogyan lehet közösen lebontani azt a bizonyos falat egy roma és egy nem roma embernek, s kisebb csodákat tenni a közösségben.

A nagyvázsonyi Fekete Seregnek van egy főállású roma fiatalja is, Pető Lajos. A nyolcgyerekes családból származó Éva is itt kap állást, ha február végén bezár a tanoda, mivel az ifjúsági élet azért folytatódik a római katolikus plébánián, ahová két évvel ezelőtt költözött át a teleház.