Hírek

2013.01.15. 18:42

Állatkínzások nyomában - Javulás a gyepmesteri telepeken

Veszprém megye - A gyepmesteri telepekről az a közvélekedés, hogy sanyarú körülmények között tartják az állatokat. Az általunk látott telepeken tapasztaltak ezt cáfolják.

Marton Attila

2004-ig évente négy-hat kutyát kellett elaltatni, az utóbbi három évben viszont már csak egy eb jutott erre a sorsra, mondja Szabó Sándor balatonfüredi gyepmester. A szakember kiváló kapcsolatban van a telep szomszédságában lévő Észak-balatoni Ebmentő Egyesülettel, volt olyan év, amikor 50-60 kutya is átkerült a menhelyre tőlük.

- Tavaly összesen 86 kutya került hozzánk, ami tízzel több, mint a korábbi években, és a tendencia várhatóan folytatódik idén is - mondja a szakember, majd hozzáfűzi, 30 kutyát fogadtak örökbe, további 30 eb a menhelyen keresztül talált gazdára, míg a többi négylábút az eredeti tulajdonos vitte haza.

Egyre gyakoribb, hogy a kutya gazdája hozza be az állatot, mert nem tudja vagy akarja tovább gondját viselni, a látogatásunkkor ott lévő kutyák közül így került oda egy 10 éves skótjuhász is. A gyepmester kiválóan ismeri és kedveli a kutyákat, s ez a viszony szemmel láthatóan kölcsönös. Minden, általunk felkeresett vagy megkérdezett gyepmester elmondta, hogy csak beoltott, csippel ellátott kutyák kerülhetnek ki tőlük.

Szabó Sándor kiváló viszonyt ápol a hozzá kerülő kutyákkal (Fotó: Orosz Péter)

Tapolcán annyiban eltér a helyzet a megye többi gyepmesteri telepétől, hogy itt egy állatmenhelyként is működő magánalapítvány, az Assisi Szent Ferenc Állatmenhely feladata az állatok begyűjtése. Az alapítvány elnöke, Ulrike Vollner szerint minden település önkormányzatának szerződnie kellene gyepmesterrel, hiszen a kóbor kutyák közbiztonsági problémát jelentenek.

Sok állatot a város szélén találunk, vélhetően oda teszi ki őket a gazdájuk, magyarázza az egyesület vezetője. Évente 10 körül van azoknak a kutyáknak a száma, amelyeket haláleset vagy egyéb ok miatt nem tudnak tovább gondozni. A telepen - ahol 150 kutyát tudnak tartani - nem különül el nagyon a gyepmesteri rész, bár az egyik kennelsort az újonnan befogott ebeknek tartják fenn. A kutyák számára 10 ezer négyzetméteres terület áll rendelkezésére, s Ulrike Vollner szerint nap mint nap kiengedik és futtatják őket. Ha letelik a két hét, és nem jön az állatért az eredeti gazdi - ez a gyakoribb -, akkor ivartalanítják a kutyát.

Gazdára várnak ezek a kutyák is Balatonfüreden, ahol kiváló az együttműködés az ebmentő egyesület és a gyepmester között (Fotó: Orosz Péter)

- Előfordult, hogy 200 kutya került be hozzánk egy év alatt, az utóbbi időben ennél kevesebb, tavaly körülbelül 100, ebből Magyarországon 60-at, Németországba 30-at adtunk örökbe - mondja az egyesület vezetője. Ingyen nem adnak ki állatokat, mert aki ezt az összeget nem hajlandó megfizetni egy kutyáért, annál  nem lenne jó helyen, magyarázza, majd hozzáteszi, tavaly tízezer, januártól 13 ezer forint ez az összeg. Az oltás és a csip számukra is jelentős költség, ezért sem tehetik meg, hogy ingyen adják oda a kutyákat. Az önkormányzat havonta 250 ezer forintot fordít a telep működtetésére, a hiányzó összegeket elsősorban adományokból teremtik elő (a kutyák átlagos havi etetési díja 400 ezer forint). Néha az is előfordul, hogy kóbor harci kutyát kell bevinniük, a rajtuk található hegek arról árulkodnak, hogy viadalokban is részt vesznek. 

Rövid keresgélés után a Pét felé vezető út mellett, a volt szemétlerakó helyén találjuk meg az új telepet Várpalotán. Simon Zoltán gyepmester és Hári Sándor, a városüzemeltetés vezetője igazít el bennünket. Tavaly 80-90 között volt a befogott kutyák száma, ez nem jelent növekedést az elmúlt évekhez képest, mondja a gyepmester. A 2012 júniusában átadott új telep 2,5x2 méteres kennelei jelentős előrelépést jelentenek a korábbi egy köbméteres, vagyis 1x1 méteres ketrecekhez képest. Az engedélyek beszerzése több hónapot vett igénybe, a közeli vasútvonal miatt a MÁV-tól is be kellett szerezni a hozzájárulást.

Közben a hullámlemezekből kialakított, fűrészporral felszórt kennelek mellé érünk, amire a kutyák vadul csaholni kezdenek. Kérdésünkre, hogy nyáron nem melegszenek-e nagyon át, azzal nyugtat   meg  minket a gyepmester, hogy olyankor naponta többször is locsolják a kutyákat. Az altatásokkal kapcsolatban elmondják, tavaly óta sokat javult a helyzet, mert az Alex és a Frakk állatvédő egyesületek sok kutyát tudnak átvenni, ezért a tavaly januári három altatatás óta nem végeztettek ilyen beavatkozást.

 

Várpalotán új helyen, nagyobb kennelekben tartják a befogott állatokat (Fotó: Orosz Péter)

Pápán tavaly 210-220 körül volt a befogott kutyák száma, ami a csip bevezetésének hírére az utóbbi időszakban egyértelműen növekedett, állítja Németh Szabolcs gyepmester. A 10 darab, uniós szabványnak megfelelő kennelbe az utóbbi egy-két évben egyre több fajtatiszta kutya, például újfundlandi, bernáthegyi kerül. A törvény szerint a kutyákat úgy kell megfigyelni, hogy nem kaphatnak oltást, mondja Németh Szabolcs. A telepen 2006 óta csak abban az esetben altatnak, ha súlyosan sérült vagy rendkívül agresszív a kutya, tavaly ez ötször történt meg. Hat éve vannak kapcsolatban az Animal Life nevű osztrák állatvédő egyesülettel, amely a megfigyelési idő után átveszi a beoltott, csippel és állatútlevéllel rendelkező kutyákat, és elhelyezik valamelyik ausztriai menhelyen. Tavaly 25 kutyáért jött a saját gazdája, a két hét letelte után ingyen örökbe is lehet fogadni őket, de ez csak évente 10-15-ször fordul elő.

- Sajnos az emberek hozzáállásával van probléma, a legtöbb kutyán látszik, hogy nem gondozták megfelelően és kidobták otthonról - mondja a gyepmester. A veszprémi gyepmester, Steitz János a város közigazgatási területén és  Balatonalmádiban látja el feladatát. A törvényben előírt két hét után a szomszédos állatvédő egyesület veszi át tőlük a kutyákat, s keres gazdát az állatoknak.

 

Veszprémben is megfelelő a helyzet

A veszprémi gyepmester tavaly 121 kutyát fogott be, ebből 25-öt kiváltott a gazdája, 5 kutyát  kellett elaltatni, míg az állatvédőkhöz 91 eb került. Ez a 121 a korábbi évekhez képest csökkenő tendenciát jelez, mondja Réfiné Wágner Beatrix, a veszprémi közterület-felügyelet csoportvezetője. A telepen három sorban összesen 16 számozott kennel van, a bekerült állatokat  állatorvos vizsgálja meg és mentesíti a külső és belső parazitáktól, valamint védőoltást is ad, teszi hozzá a csoportvezető.

Ebadó három településen

A parlament 2011 végén fogadta el az állatvédelmi törvény módosítását, amelynek része az ebrendészeti hozzájárulásról szóló szabályozás. Ennek értelmében a települések eldönthetik, hogy kiszabják-e az évi maximum hatezer forintig terjedő adót, amely alól számos kutya mentesül.

A menhelyről hazavitt kutyák mentesülnek az adó alól (Fotó: Orosz Péter)

A megyében tudomásunk szerint három településen - Alsóörsön, Felsőörsön és Várpalotán - szedik be idén január elsejétől a köznyelvben ebadó néven emlegetett hozzájárulást. Alsóörsön tavaly májusban fogadták el azt a rendeletet, amely 3000 forintban állapítja meg az ebadót, az első kutya után azonban nem kell befizetniük a kutyatulajdonosoknak a hozzájárulást. A pénzt állatvédelmi feladatokra fordítják, mondta el Báró Béla, a település jegyzője.
Felsőörsön ősszel írták össze a kutyákat, a 310 gazda közül mintegy 200-at érint az ebrendészeti hozzájárulás. A teher mértékét 2500 forintban állapította meg az önkormányzat, vagyis félmillió forintos bevételt várnak az adótól, amelyet elsősorban a gyepmesteri szolgáltatás költségeire fordítanak, tájékoztatta lapunkat a település polgármestere, Szabó Balázs. Várpalotán az összeírás során 2600 kutyát számoltak össze, ebből 600 mentesülhet a 2000 forint megfizetése alól, mondta el Hári Sándor, a városüzemeltetés részlegvezetője.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!