Felértékelődött a szaktudás

Az új szakképzési törvény az egyszerűsítés érdekében megszüntette a szakképesítés-elágazásokat, így az új OKJ-ban már sem szakképesítés elágazás, sem a korábbi gyűjtő megnevezésű szakképesítések (például üzleti szakügyintéző) nem szerepelnek. Azokat a szakképesítéseket, amelyekre az elmúlt négy-öt évben nem mutatkozott munkaerő-piaci kereslet, kizárták az OKJ-ból, tájékoztatott Végh László, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (VKIK) szakképzési vezetője.

A módosításokat az indokolta, hogy a munkaerő-piacon felértékelődött a nagy használati értékű szaktudás. Fontos szempont a munkavállalói készségek fejlesztése, az élethossziglan tartó tanulás tekintetében a széles alapozású, jól konvertálható szaktudásé a jövő. A munkaalapú társadalomban létkérdés a foglalkoztatottság növelése, ez olyan szakmákat igényel, amelyek jól köthetők az egyes munkakörökhöz. Mindezzel lehetőséget kell biztosítani a kevésbé iskolázott, hátrányos helyzetű emberek szakmához jutásához, illetve az igényes szakmák elsajátításához.

Végh László hangsúlyozta, stratégiai cél a szakmunkásképző iskolákban tapasztalható egyharmados lemorzsolódás megállítása és minél több fiatal kezébe szakképesítés adása. Helyre kell állítani a szakiskola presztízsét, vonzerejét. Azok a fiatalok pedig, akik nem akarnak a hét minden napján iskolapadban ülni, választhassák a munkával egybekötött szakmatanulást.

Az eddigi átláthatatlan, kezelhetetlen OKJ rendszer helyett egy szélesebb alapozású szakmai keretrendszert sikerült kialakítani, amelynek köszönhetően a kimenetek számát a felére csökkentették. Bizonyítványba 632 szakma kerülhet, ez a szám a felére csökkent. Az elméletorientált, akadémikus jellegű oktatás helyett a munkával egybekötött szakmatanulás került a középpontba. A szakmatanulás súlypontja a vállalati-üzemi gyakorlati képzésre helyeződött, amely a teljes képzési időben meghatározóvá vált.

Megteremtették a felnőttképzés és az iskolarendszerű képzés szakmai összhangját. A felnőttképzés szempontjából legjelentősebb változás, hogy a tanfolyami rendszerű szakképzéshez kötelező óraszámokat rendeltek, amelyek  többnyire  jelentősen meghaladják az eddig általánosan elterjedt óraszámok szintjét. Ez azt hivatott biztosítani, hogy a tanulmányi időben ne legyen aránytalan különbség az iskolarendszerű képzés, illetve a tanfolyami képesítések között. Bevezetik a komplex szakmai záróvizsgáztatás rendszerét, amely a modulokon átnyúló kulcskompetenciákat, legfontosabb munkaműveleteket, verseny és piacképes gyakorlati ismereteket helyezi középpontba.

Megváltozik, hogy mely szakmák oktathatók kizárólag iskolarendszerben, illetve az iskolarendszer hálózatán kívül. A rendeletben szereplő szakképesítések 2012. szeptember elsejétől - amennyiben a szakmai és vizsgakövetelmények megjelentek - már indíthatóak voltak iskolarendszerű képzésben. Az új szakképzési törvény előírja, hogy az OKJ-ban a jövőben külön kell megjeleníti - többek között - a kizárólag iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben oktatható szakképesítéseket.

Az új törvény arról is rendelkezik, hogy az OKJ-ban minden szakképesítésnél fel kell tüntetni a felnőttképzés keretében alkalmazható képzési formátmunkarendet, amely praktikusan tanfolyami képzés (TK) vagy távoktatás (T) lehet.A jogalkotó a korábban már sokat kritizált moduláris vizsgáztatás helyett visszaállította az egyes szakképesítések elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítását mérő (maximum két napig tartó) komplex szakmai vizsgát, melyet  függetlenül az előképzettségtől és gyakorlattól  mindenkinek teljesítenie kell, egyes részei alól felmentés nem adható. A komplex szakmai vizsga nem egymástól elszigetelt vizsgarészekre (modulokra) építve ellenőrzi a felnőttek tudását, hanem a vizsgarészeken-modulokon átnyúló legfontosabb munkaműveletekre és cselekvési kompetenciákra helyezi a hangsúlyt, amelynek révén életszerű körülmények között lehet mérni, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azzal a gyakorlati tudással, amellyel már bátran kiengedhető a munkaerőpiacra.