Szent György a mezőgazdászokat is támogatja

Sárkányölő Szent György évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák és a vándorlegények patrónusa volt. A jelenben a rendőröké és a  cserkészeké. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány ettől a naptól számítja. A mezőgazdaságban is jelentős ünnep.   Régen György-napon vetették el a kukoricát, babot, uborkát.

A  pásztorok kisöpörték az istállókat, meghintették vízbe mártott zöld ágakkal, szalmatűz füstjével megfüstölték magukat és a jószágukat.  A tűzön a nyájat is áthajtották, ők pedig háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban. Ilyenkor hajtották ki  az állatokat először a legelőre.

A Szent György -hegy három borútját idén is sokan látogatták meg, vannak olyan emberek, akik  minden évben visszatérnek és csak háromévente látogatják meg ugyanazokat a pincéket (Fotó: Penovác Károly)

Megyénkben az utóbbi időben több településen is felújították a régi hagyományokat. Nagyvázsonyban marhákat hajtottak ki ilyenkor a legelőre. Szent György-napjához kötődik a térség legnagyobb mezőgazdasági szakvására, melyet a múlt héten tartottak meg tizenhetedszer Pápán. Ez igazi családi ünnep, olyan, melyen a mezőgazdaságból élők szakmai és pénzügyi tanácsokat egyaránt kapnak, bemutathatják a termékeiket és megnézhetik, hogy mások mire vitték.

Az utóbbi években  két ősi tevékenység, a horgászat és a vadászat is kap egy-egy napot. Állatokat is kiállítanak, fajtabemutatókat tartanak, ami nagyon fontos, mert bár  a szaktárca és a mezőgazdasági tudományos, valamint érdekvédelmi szervezetek egyaránt erőteljesen szorgalmazzák, hogy növekedjék a hazai állatállomány, ma még sok falusi gyerekkel is könnyen el lehetne hitetni, hogy lila a tehén. 

Gyakran azonos időben tartották a Pápai Agrárexpóval a Szent György-hegyi napokat, melyből a huszonegyedik jelenleg is tart. Ezt a Szent György-hegy hegyközsége, Hegymagas, Kisapáti, Raposka és Tapolca önkormányzatai, a Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete és a Vinum Vulcanum Borlovagrend rendezi meg. Borversennyel kezdenek, tartanak ínyencrandevút, melyen a helyben termett borok legjobbjait kóstolják az erre az alkalomra összeállított ételkülönlegességekkel.

Győrffyné dr. Jahnke Gizella a szakmai konferencián Kitől van a gyerek? címmel tartott előadást. A növényeknél is előfordul ugyanis, hogy a családon kívülről érkezik a bibére a virágpor. Ilyen kapcsolatban állt sokáig a szőlőfajták közül a budai zöld és a kéknyelű, de ma már olyan kéknyelűt nemesítettek a badacsonyi kutatóintézetben, melyhez nem kell más porzófajta. A nagyközönségnek szánt program a borutak bejárása. Hagyományosan több száz ember vállalkozik arra, hogy a terület három borútján végigsétáljon,  benézzen a pincékbe, megkóstolja a borokat, majd a borbarátok  elfogyasztanak közösen egy ebédet, ami akár bográcsban is elkészülhetett volna.

A hegyen gyakran tartanak gazdatalálkozókat, tavaly szürkemarhából főztek a baráti társaságok pörköltet. Az ünnep része még a mai nap is a hegyen. Reggel fúvószenekar ad szabadtéri hangversenyt, majd a menetbe áll, pattogós indulókat játszik. Az ország minden tájáról érkező borlovagok, huszárok, táncosok és az érdeklődők állnak be a menetbe a hegymagasi kultúrház előtt. A szabadtéri szentmisét a Lengyel kápolna előtti téren tartják meg, ha véletlenül esik az eső, akkor a hegymagasi templomban. Megszentelik a bort is. A szentelt bornak különös tulajdonságai vannak, régen gyógyítottak vele, ma inkább visszatöltögetik a hordókba, hogy az áldás az ottani borokra is hasson.

Az Európában korán kialakult  Szent György-kultusz kapcsán Károly Róbert 1318-ban  megalapította  a Szent György-vitézek lovagrendjét, amelynek kötelessége volt az egyház védelme, a lovagi erények ápolása, mint  istenfélelem, foglyok kiváltása, szegények istápolása, bajtársias érzület, továbbá a királyhűség és a haza védelme. A rendnek ötven tagja volt, akik tartoztak minden vigasságban, de különösen a harcjátékban a királyt követni. Jelvénye fehér mezőben piros kereszt, ruházata pedig térdig érő hosszú fekete, csuklyás köpeny. Jelszava: In veritate  iustus sum huic fraternali societati,  magyarul:  valósággal igaz vagyok e testvéri társaság iránt.

A tagok Jézus Krisztus halálának emléknapján, azaz pénteken szomorkodni, vasárnap pedig örvendezni kötelesek. Fogadják, hogy pénteki napon ebédig lovagot vagy mást nem gyaláznak, nem kötekednek. Aki nem vigyáz a nyelvére, annyi hamus kenyérfalatot eszik éhgyomorra, ahányszor mást gyalázott. 

Szent György a tavaszi gonoszjáró nap. Ekkor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Régen azért tűztek ilyenkor tüskés gallyakat és  nyírfaágat  a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. A régi boszorkányperekben szinte mindig  felbukkan Szent György napja, mint olyan időpont, amikor a boszorkányoknak különösen nagy a hatalmuk. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat; mert ennek a napnak hajnalán mentek a néphit szerint harmatot szedni. Lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kifacsarták a lepedőt, s az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel.  Másutt a harmattal együtt a búza hasznát lopták el a boszorkányok. Ezen a napon kincset is kerestek, mert a néphit szerint a földbe ásott drága holmik minden hetedik évben lángot vetnek Szent György napján.  A mondás szerint, ha április 24-én nem látszott ki a varjú a búzából, akkor jó termés lesz aratáskor. A legfontosabb kenyérgabonánkat Bánk napján, április 25-én szokták megszentelni.

Minthogy az állattartóknak is a legnagyobb ünnepük Szent György napja, ilyenkor tartják a nagy állatvásárokat és ekkor szegődnek el a pásztorok is, akik Szent Mihály napjáig gondozták a jószágot, akkor számoltak el velük. Bizonyára nem véletlen, hogy tegnap tartották meg Taliándörögdön az első országos gyapjúfesztivált, melyen óránként megnyírtak egy birkát és bemutatták azt is, hogy miként lehet feldolgozni az így nyert gyapjút. Nemezeltek, fonalat készítettek és persze birkapörköltet is főztek.

Szent György ereje kell ide - jegyzet

Sokat gondolkodtam azon, hogy miért ünneplik meg a mezőgazdászok olyan lelkesen Szent György  napját, hiszen nem is az ő védőszentjük.  Valószínűleg azért, mert ilyenkor a földeken is sok a munka, szántanak-vetnek, gondozzák a kertet, a szőlőt, a gyümölcsöst, kezdik kihajtani a legelőre az állatokat az istállókból és téli szállásokról. Manapság összegyűjtik a szükséges adatokat és támogatást igényelnek, amivel jövedelmezőbbé tehetik a munkájukat. Megéri ez a támogatás, hiszen a mezőgazdászok munkájukkal rendben, gyommentesen tartják a környezetüket és nem vándorolnak el a városokba a jobb megélhetés reményében. Mert az eredményes gazdálkodáshoz nemcsak szaktudás és jó idő szükséges, hanem elkel még a sárkányölő szent ereje is.