Isten számolja a nők könnyeit

Fontos, hogy a családon belüli erőszak áldozatai a lelki, fizikai támogatás mellett megfelelő jogi tájékoztatást és segítséget kapjanak. Sokan egy erőszakos esetet követően nem tudják, hova fordulhatnak, mit tegyenek meg első lépésként. Sindler Veronika ügyvédi praxisa során számos ilyen esettel találkozott és erre vonatkozó szakmai képzésen vett, illetve vesz részt.

A jogdogmatikai megfogalmazás szerint „családon belüli-, vagy más néven párkapcsolati erőszak alatt olyan magatartásokat értünk, amelyekkel az egyik családtag a másik fél fölött gyakorol hatalmat”.

Ennek megfelelően a családon belüli erőszak nem kizárólag a fizikai bántalmazás, hanem a visszaélés a lelki, a verbális, a pszichikai, a szexuális, a gazdasági vagy a jogi dominanciával.

- Ezek alatt elsődlegesen, de nem kizárólagosan értendőek azok az esetek, amikor valaki a partnerét megfélemlíti, megalázza, fenyegeti vagy úgy igyekszik függő helyzetben tartani, hogy nem engedi dolgozni, társadalmi-, baráti kapcsolatokat létesíteni. Nem egyedülálló eset, hogy a bántalmazó partnerét olyan mértékben elszigeteli a külvilágtól, hogy megtiltja az áldozatnak a telefon- vagy internethasználatot, illetve mindenhová elkíséri, megnehezítve ezzel azt is, hogy a bántalmazott segítséget kérhessen – emelte ki Sindler Veronika. Több tévhit él a családon belüli erőszakról. Az egyik az, hogy ilyen eset csak a rosszabb anyagi körülmények között élő, iskolázatlan társadalmi csoportok körében fordul elő.

- Személyes szakmai tapasztalataim is igazolják, hogy a partnerbántalmazás – ide értve a fizikai erőszakot – áldozatai és elkövetői egyaránt, minden korosztály, etnikum és társadalmi rétegben megtalálhatóak – hangsúlyozta Sindler Veronika.

Az egyik legfontosabb kérdés, ha már megtörtént a bántalmazás, hova fordulhatnak azok, akik az erőszak elszenvedői, milyen eszközeik és lehetőségeik vannak, valamint a hatályos jogszabályok milyen védelmet nyújthatnak számukra.

- Fontos kiemelni, hogy az új Büntető Törvénykönyv 2013. július 1. óta önálló tényállásként szabályozza a „kapcsolati erőszakot”, amelynek elkövetése súlyosabb esetekben akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Krízishelyzetben az áldozat elsődlegesen a rendőrséghez fordulhat védelemért, a rendőr pedig a 32/2007. számú ORFK utasítás szerint családon belüli erőszak esetén köteles a helyszínen – akár éjszaka is – azonnal megjelenni és intézkedni. A helyszínre érkező rendőr – ha a törvényi feltételek fennállnak -, a bántalmazót előállítja, őrizetbe veszi, illetve kezdeményezi az előzetes letartóztatását vagy a távoltartás elrendelését. A bántalmazó előállítására, őrizetbe vételére akkor kerülhet sor, ha feltételezhető, hogy ennek hiányában további fizikai bántalmazásnak tenné ki családtagjait, vagy más módon megfélemlítené a tanúkat. Ha a bántalmazásnál gyermek is jelen volt, felmerül a kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény gyanúja, emiatt pedig a rendőrségnek hivatalból kell eljárást indítania – emelte ki az ügyvéd.

A Btk. ma már külön bűncselekménynek minősíti a családon belüli erőszakot és a bántalmazónak azzal is számolnia kell, hogy a kötelezően intézkedő rendőr esetleg elviszi vagy akár hetvenkét órára őrizetbe veszi.

A legkevésbé ismert talán a távoltartás lehetősége, amelynek a 2009 óta hatályos magyar jog kétféle intézményét ismeri. A távoltartással biztosítható, hogy a bántalmazó vagy elkövető legalább egy ideig ne mehessen az áldozat, illetve annak lakása, munkahelye, iskolája stb. közelébe. A távoltartásnak több típusa van.

A megelőző távoltartás nem csupán a tényleges bántalmazás, hanem annak veszélye esetén, kérelemre vagy hivatalból a helyszínen is elrendelhető. Időtartama legfeljebb hatvan nap. Fontos tudni, hogy a megelőző távoltartást kizárólag hozzátartozóval szemben lehet elrendelni. Sindler Veronika szerint a jogintézmény hiányosságának tekinthető, hogy ez időszak meghosszabbítására nincs lehetőség és az újabb elrendelést is csak abban az estben lehet kérni, amennyiben annak feltételei fennállnak.

Az ideiglenes megelőző távoltartást a rendőr három napra akár a helyszínen, vagy a kihallgatás során a kapitányságon akkor is elrendelhet, ha bántalmazás még nem történt meg, de annak veszélye fennáll. A büntetőeljárásbeli távoltartás csak akkor rendelhető el, ha „szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény miatt már büntetőeljárás folyik”. Kiemelendő azonban, hogy amennyiben az ügyben távoltartást rendeltek el, a büntetőeljárást soron kívül kell lefolytatni.

Ha fizikai sérülés történik, célszerű azonnal orvoshoz fordulni és látleletet készíttetni. Ez a későbbiekben a családon belüli erőszak bizonyítását jelentősen megkönnyítheti, emellett a büntető eljáráson kívül egy esetleges válóper vagy gyermekek feletti szülői felügyeleti jog megállapítására indított per során is felhasználható.

A rendőrség, a járási hivatalok gyámügyi osztályai vagy a családgondozó segítséget tud nyújtani a krízishelyzet kezelésén túl, az áldozatsegítésben, sőt igény esetén a bántalmazott és gyermekei krízismenhelyi elhelyezésében is.

A rendőrségen, bíróságon, ügyészségen, gyermekjóléti- és családsegítő szolgálatokon túl civil szervezetek többek között a Patent és a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) egyesületek is hatékony segítséget nyújthatnak.

- Természetesen egy bántalmazott, megfélemlített nőnek nagyon nehéz az első lépéseket megtenni, a hatósághoz fordulni, még akár egy azonos nemű és megfelelő felkészültséggel rendelkező rendőrnek is elmondani fizikai-, lelki- vagy szexuális bántalmazásának részleteit, tudva, hogy a bántalmazó tudomásszerzése esetén esetlegesen ezzel is újabb veszélynek teszi ki magát és gyermekeit – hangsúlyozta Sindler Veronika.

Az ügyvéd szerint ennek oka többek között az áldozathibáztató társadalmi hozzáállás, amely gyakran a jogalkalmazásra is kihat. Napjainkban még mindig rendkívül gyakori, hogy a szűkebb környezete elítéli a bántalmazott nőt, emellett jelen van az erőszak elfedésére irányuló, akár a bántalmazót mentő, patriarchális felfogás.

- Úgy vélem nem meglepő, hogy egy nő fél segítséget kérni és tart attól, hogy majd nem hisznek neki. Ilyen esetben a civil szervezeteken túl, egy megbízható baráttal, orvossal, ügyvéddel vagy bármely olyan személlyel történő kapcsolatfelvétel célszerű lehet, akinek támogatására és diszkréciójára az áldozat feltétel nélkül számíthat – emelte ki az ügyvéd, aki szerint az erőszaknak nincs elfogadható fajtája vagy mértéke, sem a családon belül, sem pedig azon kívül, különösen pedig nem a kiszolgáltatott személyek, így elsősorban a nők és gyermekek sérelmére.

Sindler Veronika úgy véli, ennek megértése és széles körű társadalmi elfogadása csak az első lépés:

- Még hosszú a törvényalkotási és jogalkalmazói út az eredményes, nyugati típusú rendszerek és eszközök bevezetéséhez, ahol egy erős jogrendszer az áldozatoknak is bátorságot adhat, a szemléletváltás nélkül azonban ez nem lehetséges.