Etetnek bennünket?

Hazánkban elterjedtebb az a forgatókönyv, amikor az egyik beszállító hozza a zöldségeket, a másik a húsokat, a harmadik a tejtermékeket, a negyedik pedig a péksüteményeket. Magyarországon sajnos kevés az olyan étterem, amelyiknek sikerült helyi beszállítókból, termelőkből hálózatot kiépítenie, így a legtöbb helyen importalapanyaggal dolgoznak.

Ennek ellenére vannak éttermek, ahol a séf maga jár a piacra, és ismert, megbízható termelőtől szerzi be az alapanyagokat, bár ennek a megoldásnak is van hátránya, hiszen így sokszor nehéz állandó étlapot összeállítani. Az egyik alsóörsi étterem tulajdonos, Uzinger János fontosnak tartja a hazai alapanyagok használatát, ezért a helyi piacokról szerzi be ételeik hozzávalóit.

Az élelmiszerekben előforduló adalékanyagok növelik az eltarthatóságot és visszaállítják a gyártás során kifakult színt, valamint a feldolgozás - főzés, sütés - miatt csökkent ízanyagokat is pótolják, mondta Leitold József, a Veszprém Megyei Kormányhivatal élelmiszer-biztonsági, növény- és talajvédelmi osztály főosztályvezetője. Hozzátette, használják őket a kívánt jelleg (habos, zselés, laza, savanyú, keserű stb.) és a kalóriamentes édes íz elérése érdekében. Egyes adalékanyagokat évszázadok óta használnak, például az ecetet (E260) vagy a karamellt (E150).

Csincsi Istvánné az egyik veszprémi áruház zöldségrészlegén eladó. Az ellátásban megszűntek az évszakok,de tudjuk-e vajon, mekkora árat fizetünk ezért? A decemberi zöldség ugyanolyan értékes?
Fotó: Penovác Károly

Több száz adalékanyagot tartanak nyilván, számuk lassan, de fokozatosan növekszik, közölte érdeklődésünkre az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet. Hozzátették, napjainkban az adalékanyagok felhasználását nemzetközi tudományos szervezetek ajánlásaira és értékelésére épülő törvények határozzák meg, ahogyan sok adalékanyag - így a mesterséges színezékek, tartósítószerek, édesítőszerek stb. - esetében a maximális mennyiség is jogszabályban rögzített. Kérdésünkre, kell-e félni a forgalomban lévő termékek adalékanyagaitól, válaszukban azt írták, az adalékanyagokat EU-rendelet szabályozza, felülvizsgálatuk folyamatos, így azok a termékek, ahol az előállítók betartják a szabályokat, a jelenlegi ismeretek szerint nem veszélyeztetik a fogyasztókat.

Teljesen nem lehet kikerülni a vegyszereket, de lehetőség szerint érdemes mértékkel használni őket vagy alternatívákat választani helyettük - mondta el a Napló kérdésére Szolnoki Gyula, aki családi gazdaságot üzemeltet Csehbányán.

A férfi ötven hektáron gazdálkodik, ám csak húszat szánt fel gabona, kukorica és napraforgó termesztésére. Elmondása alapján, a maradék területen kaszáló legelőt tart fenn az állatoknak, ott semmiféle növényvédő szert nem használ. A szántókon is csak a szükséges mértékben, jól átgondolva alkalmazza a vegyszereket.

- A családi gazdaságban kiskert és üvegházak is találhatók, ahol még inkább ügyelünk a kémiai úton előállított szerek mellőzésére, hiszen ezeket a terményeket közvetlenül fogyasztjuk - fogalmazta meg a csehbányai gazda.