Pokemon-GO: vesztünkre rohanhatunk?

Mi váltja ki ezt az őrületet az emberekben, tulajdonképpen egy játékról van szó, ennyire szeret az ember, felnőttek is játszani? –kérdeztük Klausz Melinda közösségi média szakértőtől. Egyrészt szeretünk játszani, másrészt egyre több technika, technológia épít tudatosan a játékos énünkre – érvelt a szakérő. Rámutatott, mindenki szeret versenyezni, megmutatni, hogy ő miben jobb. Tudatosan építették fel a játékot, hiszen mindenkiben lakik egy gyermek, amit különféle technikákkal vérbeli marketingesek, programozók elővarázsoltak. A kérdésre, hogy milyen hatásai és veszélyei lehetnek a mostanihoz hasonló őrületnek kiemelte, veszély csak akkor van, ha úgy járkálunk az utcákon, ha folyton a mobiltelefonunkat nézzük.

-Egyébként ez egy remek alkalmazás, ami arra sarkall, hogy álljunk fel a karosszékből és menjünk ki a világba, hiszen a pokemonokat csak akkor tudjuk összegyűjteni, ha ott vagyunk a helyszínen. Ez a játék ugyanis a valóságba hozza ki a virtuális világot – fogalmazott Klausz Melinda. Elmondta, kiterjesztett valóságnak nevezhető, amikor egy adott helyszínen a mobiltelefonon vagy táblagépek keresztül szemlélve a világot egy új dimenzió tárul fel előttünk és beprogramozott tartalmak, itt pokemonok jelennek meg. A turisztika világában már régóta használt technika ez. -2010-ben a Veszprémi Utcazene fesztiválra fejlesztettük ilyen alkalmazást. Ez megmutatta, hogy azon a helyszínen, ahol éppen tartózkodunk, mi a program, és amilyen irányba fordítottuk a telefont, olyan irányba mutatta az új helyszíneket – utalt egy példára. Érdeklődésünkre, miszerint leküzdheti-e az ember, hogy ne legyen rabja hasonlónak úgy vélekedett, felnőtteknél könnyebben leküzdhető a függés, de gyerekeknél is inkább a trendek, a divat határozza meg a használat időtartamát. Ahogy csendesült korábban másfajta őrület, így ez is csendesedni fog idővel – közölte.

Szabóné Virányi Judittól, a veszprémi Alkohol és Drogsegély Ambulancia igazgatójától azt kérdeztük, a virtuális játékszenvedély nem függőség-e valójában, mire elmondta, bár sokan mindenféle negatív következmény nélkül játszanak a virtuális játékokkal, van olyan rétege a játékosok társadalmának, akiknél komoly problémák lépnek fel.

-A szenvedélyes játékos átalakul és függő emberré válik – állította. Aláhúzta, ez viselkedési addikció, illetve a kóros szenvedély, amely nehezebben megfogható, mint a testi függés, a drog és az alkohol, így nehéz meghúzni azt a határvonalat, ahol a szórakozásból, a barátokkal töltött konzol-éjszakákból, az online szerepjátékok csábító világából függés alakul ki. Addikcióról beszélhetünk, amennyiben - példaként említve az új, Pokemon Go őrültséget - a játék miatt torzul a személyiség, a játékot használó megkezdi az elszakadást környezetétől. Elhanyagolhatja magát, a túlzásba vitt, játékra fordított idő miatt felléphetnek evés-, ivás-, alvászavarok, ezen túl szociális, munkahelyi, iskolai gondok. A baj lényege, hogy a függő nem képes abbahagyni a játékot, a kialakult szenvedélyét a korábban megszokott életvitele rovására gyakorolja. Elhanyagolhatja saját magát, de családját, barátait, és mindazt, ami korábban előtt fontos volt neki. -A szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy minden, ami táplál, éltet, szórakoztat, kikapcsol, az hasznos lehet számunkra, de vesztünket is okozhatja, ha felülkerekedik szabad akaratunkon.

Ezért fontos, hogy tisztában legyünk saját határainkkal, személyiségünkkel, és képesek legyünk fontossági sorrendet kialakítani életvitelünkben. Ahol a család, a munka és a szórakozás kényelmesen fér meg egymás mellett, és ahol nem korlátoznak minket saját szenvedélyeik és rutinjaink – hangsúlyozta az igazgató.