H. Tóth Tibor egyetemi docens az új helyesírási szabályzatról

Szeptemberben jelenik meg A magyar helyesírás szabályai tizenkettedik kiadása. A legutolsó, tizenegyedik kiadás 1984-ben jelent meg, annak szótári anyagában bővített tizenkettedik lenyomata 2000-ben. Az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága 2003-ban hozott határozatot a tizenkettedik kiadás elkészítéséről. Szükség van az új szabályzatra, hiszen az elmúlt harminc évben történt változások, az újabb jelenségek – különösen az internetes megjelenések, honlapok – indokolják ezt, véli H. Tóth Tibor egyetemi docens, a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar magyar nyelvtudományi intézeti tanszékének oktatója.

Mindenki azt várta, hogy ha ilyen hosszú ideig tart a szabályzat készítése, az egyszerűbb és átláthatóbb lesz, de nem így történt. Ez nem új szabályzat, ahogyan a bizottsági tagok is hangsúlyozták. Lényegében megegyezik az előzővel, csak kisebb változások vannak. Azt várnánk, hogy sokkal kevesebb, de áttekinthetőbb szabály lesz, nem így lett. Az új szabályzat változásai nem mindig szolgálják a logikus gondolkodást, ellentmondásosak. Egyszerűbb szabályzatra volna szükség.

Szeptemberben jelenik meg A magyar helyesírás szabályai tizenkettedik kiadása

Hogy melyek ezek a változások, arra példákat is említ H. Tóth Tibor nyelvész. A keresztneveknél ugyanazt az elvet alkalmazzák, mint a családneveknél: ha kettős/hosszú mássalhangzóra végződik a név, kötőjellel kapcsoljuk hozzá a hasonuló ragot, például Mariann-nal. Az egyetemi docens szerint jó irány, hogy az új szabályzat vagylagosságot enged bizonyos esetekben. Hat szótagnál hosszabb, három összetételű tagot tartalmazó elemeknél például megengedi az egybeírást (szupravezetőgyártás), de kötőjellel is írhatjuk (szupravezető-gyártás). A kötőjeles szavak összetételi szerepéről külön szól, a szó megőrizheti kötőjelét, például e-mail-küldés. A honlapok nevénél is a kötőjelet alkalmazza, például az xyz.hu-n néztem. Mozik, színházak, vendéglátóegységek, temetők, templomok nevét eddig kis betűvel írtuk, most megengedik a nagybetűt (Apolló Mozi), de lehet választani. A rendezvények nevét is lehet nagybetűvel írni, például Trombitások Szilveszteri Bálja. A szabályzat megengedi, hogy intézmények nagybetűvel írják saját egységeik, osztályaik, tanszékeik nevét. Nagybetűvel írjuk az ereklyék, tárgyak nevét, amelyekből egy van a világon (Szent Korona, Szent Jobb, Dél Csillaga).

Változik néhány szó írásmódja: az árboc ezentúl árbóc, a bedekker bédekker, a bura búra, ezt a kiejtés is indokolja.

- A szabályzat önmagát javítja, saját következetlenségeit korrektúrázza a bizottság - mondja az egyetemi docens. - A nagyratörőt egybeírjuk, ám eddig is így kellett volna. Egybeírjuk a tenyérbemászót, s ez szintén logikus, hiszen más, ha egy bogár mászik a tenyérbe, mint az, ha valaki tenyérbemászó. Következetlen, hogy a szaknyelv bekerül a szabályzatba: így lesz a fekete dobozból feketedoboz, a házinyúlból házi nyúl, a paraolimpiából paralimpia. A napéjegyenlőséget eddig egybe írtuk, most napéj-egyenlőség lesz. Az örökkön-örökké mostantól külön lesz: örökkön örökké, a sete-suta eddig kötőjellel volt, most setesuta lesz (ezeket a szabályzat szerint eddig is így kellett volna írnunk).

Lesz egy év átmeneti idő: az előző, a tizenegyedik kiadás 2016. szeptember 1-jéig marad érvényben. Egy évig a változások előtti és utáni szabályok szerint írt szövegek egyaránt szabályosnak számítanak. Ez az átmeneti egy év alkalmat ad arra, hogy mindenki átnézze a változásokat. Nincsenek lényeges változások, az új szabályzat az előzőnek egy kozmetikázott változata, de vannak, akik számára elengedhetetlen az aktuális szabályok ismerete, például a média szakembereinek. Aki eddig figyelt a helyesírásra, az a változásokat is figyelemmel kíséri.

H. Tóth Tibor szerint az új szabályzat változásai ellentmondásosak

H. Tóth Tibor azt mondja, nagyon rossz a fiatalok helyesírása.

- Az anyanyelv szerepe háttérbe szorult, rossz a fiatalok kifejezőkészsége, a média rossz mintákat ad. A világhálón vannak olyan hírcsatornák, hírportálok, ahol hemzsegnek a nyelvileg hibás megfogalmazások, a szóhasználat sokszor igénytelen. Az sms és az internetes csevegés is rombolja a nyelvi készségeket. A látott, helytelen alakokat megszokjuk, azok beivódnak a reflexeinkbe, elbizonytalanodunk és végül elfelejtjük a helyes mintát. Először csak poén, jópofaság, de ha sokszor látjuk, az megmarad, és még a tanárt, a szakembert is megzavarhatja.

A nyelvész szerint nagy a felelősségük a média szakembereinek. Attól, hogy gyorsan raknak fel egy hírt egy hírportálra, az még lehetne nyelvileg helyes; annyira nem szabad sietni, hogy a rövid hírt át se olvassuk. Nagyon jó helyesírási programok vannak, ki lehetne szűrni a hibákat.