Nem muzsikus, csak zseni

Müller Péter Szomorú vasárnap címet viselő színdarabjának feldolgozásával a Pegazus Színház az ősi, klasszikus színjátszás iskolapéldáját mutatja be. A kétfelvonásos zenés színpadi játék minimális díszletek között játszódik, végig a szöveg, a dialógusok, a monológok, és persze a színészi alakítások dominálnak. Végh Zsolt formálja meg Seress Rezsőt, a világhírű zeneszerzőt, aki feleleveníti a közönségnek a saját, a történelem viharos és vitatott évtizedein átívelő eseménydús életét.

Gyakorlatilag az egész darab sikere a főszereplő színész teljesítményén múlik, akinek egyáltalán nincs könnyű dolga a végletesen hullámzó érzelmi világú, mégis elképesztően pozitív kisugárzással bíró Seress összetett karakterével. Azonban Végh Zsolt megdöbbentően hibátlan alakítást nyújt: szó szerint végigjátssza a legfőbb emberi érzelmek teljes skáláját, miközben könnyedén vált az egyes lelkiállapotok között. Olykor életvidám és szerelmes, máskor depressziós vagy kiábrándult, néha ambiciózus majd egykedvű emóciókkal ruházza fel a főhőst, akit sokszor lendületes, gyakran pedig csendesen filozofálgató egyéniségként ábrázol. Mindezt végig hitelesen érzékelteti, csakúgy, mint a fiatal, a már befutott, és az életbe belefáradt Seress személyét. A szerep nagyon könnyen idegesítő ripacskodásba fordulhatna, de a láthatóan tapasztalt színész ezt az egész játékidő alatt ügyesen kerüli.

Németh Piroska alakítja Helént, a zeneszerző szerelmét. A színésznő végig erős jelenléttel bír a színpadon, egyáltalán nem halványul el Végh Zsolt mellett. Kettejük kapcsolata ugyan döcögősen, eléggé sablonosan indul, kezdetben nehéz elhinni, hogy ez a két ember egymásnak teremtetett. Aztán idővel kibontakozik a viszonyuk, beindul köztük a kémia. Drámai jeleneteik elképesztően erősek, konfliktusaik során pattog körülöttük a szikra és izzik a levegő. Monológjaik, a nézőnek intézett kiszólásiak élményszámba mennek.

A darabot talán lehetett volna kicsit feszesebbre szabni, de még az egy-két kisebb üresjárat sem válik zavaróvá, mivel a cselekmény hamar túllendül ezeken. A Szomorú vasárnap egyik legnagyobb erénye, hogy bár súlyos, kemény, mondhatni időtlen gondolatiságot hordoz magában, azonban a számtalan üzenet egyikét sem rágják a néző szájába, azokat mindenkinek magában kell feldolgoznia. Pedig a kegyetlen történelmi környezetben könnyű lenne ítélkezni, de ettől a darabtól ezt ne várja senki. Továbbá a főhős megkérdőjelezhető döntései is objektív megvilágításba kerülnek, e tekintetben is a befogadóra van bízva, miként értékeli például Seress makacs ragaszkodását az otthonához. Összességében a Szomorú vasárnap a vígjátéki és a drámai elemeket mesterien vegyítő, jelentős gondolatiságot tartalmazó, Seress Rezső " target="_blank">híres dalainak egész sorát felvonultató, vérbeli szórakoztatót színdarab. Mondhatni hiánypótló mű, amely egy méltatlanul feledésbe merült magyar zeneszerzőről mesél az utókornak. Arról az emberről, akit Otto Klemperer, a 20. század egyik legnagyobb karmestere, zeneszerzője így jellemzett: "Nem muzsikus, csak zseni." A darabot Sarkadi Nagy Antalné rendezte. További szereplők: Cseh Gyula, Csehné Nagy Elvira, Kemenczki Gábor, Németh Zsuzsa, Sarkadi Nagy László, és Valler Kata.

Végh Zsolt, a Pegazus Színház igazgatója, színésze az előadást követően lapunknak elmondta, szeretnének minél több helyre eljutni az aktualitását soha nem vesztő Szomorú vasárnappal. Emellett tervezik ifjúsági, elsősorban középiskolásoknak szóló előadás formájában is bemutatni a darabot. Ennek az előkészületei jelenleg is zajlanak. Végh Zsolttól megtudtuk, számára Seress Rezső egyik slágere, a Szeressük egymást gyerekek című dal hordozza a Szomorú vasárnap legfőbb üzenetét.