nukleáris fenyegetettség

2019.08.02. 09:45

Gorbacsov: veszélybe kerül a világ biztonsága

Kiszámíthatatlanná válik a világpolitika a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződés (INF) végével – hangsúlyozta Mihail Gorbacsov egykori szovjet államfő csütörtökön.

A 88 éves orosz politikus szerint újabb fegyverkezési verseny várható, azt követően, hogy az Egyesült Államok pénteken hivatalosan kilép a megállapodásból.

„Az Egyesült Államoknak ez a lépése kiszámíthatatlanná teszi a világpolitikát, a fejleményeket pedig átláthatatlanná”

- jelentette ki Gorbacsov az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva.

A Nobel-békedíjas politikus szerint

nemcsak Európa, hanem az egész világ biztonsága veszélybe kerül

azzal, hogy Washington felmondta az INF-szerződést. „A megállapodás vége aligha fog a nemzetközi közösség előnyére válni” – figyelmeztetett Gorbacsov.

António Guterres ENSZ-főtitkár szintén aggodalmának adott hangot az atomhatalmak közötti feszültségek növekedése miatt. New Yorkban újságíróknak nyilatkozva felhívta a figyelmet, hogy az INF-szerződés pénteki lejártával

„a világ el fog veszíteni egy felbecsülhetetlen féket”,

amely a nukleáris háború elkerülésére szolgál.

„Valószínűleg növelni, s nem csökkenteni fogja a ballisztikus rakéták jelentette fenyegetést”

- mondta Guterres.

„Erőteljesen sürgetem az Egyesült Államokat és az Oroszországi Föderációt, hogy terjesszék ki az úgynevezett Új START egyezmény időbeli hatályát, stabilitást és időt biztosítva ezzel a jövőbeli fegyverzetkorlátozási intézkedésekről szóló tárgyalásoknak” – utalt Guterres a hadászati nukleáris támadófegyverek csökkentéséről szóló, 2010-ben megkötött és 2021-ben lejáró Új START egyezmény meghosszabbításáról.

Moszkva és Washington kölcsönösen egymást hibáztatja az INF-egyezmény megsértésével.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan akkori amerikai elnök és Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő, egyben a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok viszont évek óta azt állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. Washington 2018-ban közölte, hogy Moszkva ezt a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével követi el, mert a fegyver hatótávolsága szerinte meghaladja az 500 kilométert.

Oroszország tagadja ezt, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában