Exit poll: országos viszonylatban az ellenzéki PiS kapta a legtöbb szavazatot

A fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság párt a szavazatok 33,7 százalékát kapta vasárnap a lengyel helyhatósági választások első fordulójában, míg a kormánykoalíciót vezető Polgári Koalíció (KO) a voksok 31,9 százalékára tett szert - derül ki a szavazóhelyiségekből távozók körében végzett felmérésből (exit poll).

Donald Tusk lengyel kormányfő, a Polgári Platform (PO) elnöke választási nagygyűlést tart Varsóban 2024. április 5-én. Lengyelországban április 7-én rendezik a helyhatósági választások első fordulóját

Forrás: MTI/EPA-PAP

Fotó: Pawel Supernak

Az IPSOS közvéleménykutató-cég által készített exit poll eredmények szerint a 16 lengyelországi vajdaság közül a Polgári Koalíció 10-ben, a Jog és Igazságosság (PiS) pedig 6-ban győzött. Az önkormányzati koalíciók alakításakor a KO feltehetőleg más kormánykoalíciós partnerekkel lép majd szövetségbe, így több mint 10 vajdaságot is irányíthat majd.

A részvételi arány 51,5 százalékot tett ki - kevesebbet, mint az előző, 2018-as helyhatósági választáson (54,9 százalék).

Korábban írtuk:

Helyhatósági választások kezdődtek Lengyelországban – nagy lendületet kaphat a PiS

Lengyelországban megkezdődött vasárnap reggel a helyhatósági választások első fordulója, a több mint 29 millió szavazásra jogosult állampolgár közel két és fél ezer polgármesterről, valamint a háromszintű – községi, járási és vajdasági – önkormányzati szervek mintegy 46,6 ezer képviselőjéről dönt – írja az MTI.

A szavazóhelyiségek reggel hét és este kilenc óra között vannak nyitva. Az urnazárás után a három legnagyobb hírtévében ismertetik a szavazóhelyiségeket elhagyók megkérdezése alapján összesített eredményeket (exit poll).

Április 21-én második fordulóra kerül sor azokban a körzetekben, amelyekben a polgármesterjelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint 50 százalékát.

Az országos szintű politikai erőviszonyokat leginkább a vajdasági közgyűlési szavazás tükrözi. Az április elejétől végzett több felmérés átlaga szerint ezen a szavazáson a választók 30,5 százaléka a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) párt listájára adná le voksát – olvasható Marcin Palade, a közvélemény-kutatások elemzésére szakosodó neves lengyel politológus blogján.

A kormánykoalíciót vezető Polgári Koalíciót (KO) a választók 29 százaléka támogatja.

Önkormányzati koalíciók alakításakor erősíti majd a KO-t a többi kormánykoalíciós tömörülés, köztük a kiépített vidéki pártstruktúrákkal rendelkező Lengyel Parasztpárt (PSL) is. A kormánykoalíciós pártoknak (a KO-n kívül az Új Baloldal, valamint a PSL és a Lengyelország 2050 párt alkotta Harmadik Út nevű blok) összesen 49 százalékos a támogatottságuk.

Az előző, 2018-as helyhatósági választásokon a PiS országos szinten a legtöbb szavazatot szerezte meg, de a liberális és baloldali pártok széles koalíciója 16 vajdaságból kilencben vette át a közgyűlések irányítását, és fölényt szerzett a nagyvárosok többségében is.

A most véget érő önkormányzati választási ciklus a leghosszabb volt 1989 óta. Lengyelországban ugyanis a 2018-ban elfogadott törvény értelmében négyévesről ötévesre növelték az önkormányzatok mandátumát. A 2022 novemberében megszavazott törvény nyomán a választások időpontját további fél évvel elhalasztották, mert egybeestek volna a tavaly októberi parlamenti választásokkal. A törvényhozók és az országos választási bizottság (PKW) szerint a kétféle voksolást nehéz lett volna egyszerre lebonyolítani.

A tavaly októberi parlamenti, a vasárnap megkezdődött helyhatósági választások után Lengyelországban júniusban az európai parlamenti választásokon is urnákhoz járulnak a szavazók, 2025 tavaszán pedig elnökválasztást tartanak.