A honfoglalás előtti időktől a modern kor divatjáig

Vidák Istvánnak, a nemezkészítés magyarországi atyjának ezen gondolatai fogadják a látogatót a Kékfestő Múzeum legújabb, látványos, szemet, lelket gyönyörködtető kiállításán.

- Mivel a múzeum az évek során bemutatta a kékfestő mestereket, megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy indítsunk egy, a különböző textileket évről évre felvonultató bemutatót. Így született meg a Szemnek szép kelmék sorozat, illetve ennek első kiállítása, a nemez - mondja Reidmár Linda, az intézmény igazgatója.

A beszélgetés során megtudom tőle, hogy ez a természetes anyag több ezer éves gyökerekkel rendelkezik, állati szőr, főként gyapjú feldolgozásával készül. Amellett, hogy nagyon régi, ma is időtálló, újító. A mai alkotók az ősi technikákat, hagyományos elemeket, és anyagokat használva tudnak modern, olykor harsány, különleges alkotásokat létrehozni. Ez a kettősség a nemezben: hagyománytisztelő, de egyben újító is.

- Különlegessége a kiállításnak a nemezből készült jurta, ami régen a nomád népeknek, de a mai nemezkészítőknek is lakhelyül szolgál. Ha belépünk a sátorba, itt is egy kiállító térrel találkozunk, külön világítással és a nemez szőnyegekkel, illetve a kirgiz asszonyok bölcsességeivel, amiket feliratokon olvashatunk - kalauzol Linda.

A kiállítás egyrészt hagyományos nemezkészítők, másrészt kortárs nemezelők alkotásait tartalmazza. Utóbbiak szintén a hagyományos motívumokra épülnek. Falikárpitok, szőnyegek díszítik a falakat, de ruhákat, fejviseleteket, ékszereket, táskákat és gyermekjátékokat is kiállítottak a tárlat rendezői.

- Hogy mindez Pápán létrejött, abban a legnagyobb köszönet a nádudvari Népi Kismesterségek Szakiskoláját illeti. Az anyag nyolcvan százaléka onnan származik mindazoktól, akik most ott tanulnak, illetve akik valamikor ott végeztek. Köztük már iparművészek is vannak. Meg kell említenem Vetró Mihályt, aki az iskola művészeti vezetője. Ő nyitotta meg a kiállítást, és a rendezésben is nagy segítségünkre volt. A kortárs alkotók közül kiemelném Bobály Kati nevét, aki a Művészetek Völgyének is állandó kiállítója - tájékoztat a múzeum igazgatója.

Reidmár Linda, a múzeum igazgatója bízik abban, hogy a nemez üzenete számos érdeklődőhöz eljut (Fotó: Nagy Imre)

A falikárpitok egy része motívumkincsével a honfoglalás előtti időkbe röpíti a szemlélődőt. Segítenek, hogy méltóképpen őrizzük hagyományainkat, átéljük történelmünk egyik legfontosabb időszakát. A modern stílus is a helyén van: mai gondolatokkal őrzi és örökíti tovább a népművészetet.

- A nemez ma is divatos, sokan használják, bizonyos rétegek szívesen veszik. Sőt, vannak olyan nemezkészítők, akik külföldre is dolgoznak, ott nagy divat a nemez és selyem összeállítású sál. A gyártással előállított nemez a filc. Vízzel tömörítik a rétegeket, így lesznek időtállóak. A kiállítás megnyitóján levetítettük Pócs Judit: Szelíd szálakon című dokumentumfilmjét, ebből mindent megtudhatnak az érdeklődők a nemez készítéséről - tudtam meg a beszélgetés során, mint ahogy azt is, hogy néhány iskola diákjai már megtekintették a nem mindennapi kiállítást, ami a többieknek is ajánlható. Akár a rajz, a művészettörténet, a történelem, vagy a technika óra kiváló témája lehet, de ha "csupán" a hagyományőrző jelleget tekintjük, akár egy délutáni kirándulást is megér. Nem is szólva arról, hogy most egy belépő árán három kiállítást is megtekinthetnek a diákok: az ötven éves jubileumi mellett megismerkedhetnek a kékfestés titkaival is.

A nemezkiállításhoz a múzeum igazgatójának tervei szerint kísérő programok - közös nemezelés, nemezszőnyeg készítése, birkanyírás - is társulnak.

A nemezelés ősibb művészet, mit a szövés, vagy a fonás. Akkor alakulhatott ki, amikor az állati bőrt és szőrt ruhák készítésére kezdték használni. Csak két kontinensen: Ázsiában és Európában gyakorolták. Ázsia nomád népei életének, kultúrájának alapja lett. Elválaszthatatlan gondolatviláguktól, vallásuk, szertartásaik nélkülözhetetlen kelléke.