Hamvába holt dezertálási kísérletet a pápai reptéren

Polereczky Gábor történetét egykori bajtársa, Nagy Ernő nyugállományú alezredes, volt vadászpilóta vetette papírra, a kötet a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár gondozásában jelent meg. Volt egyszer egy fiatalember, aki az 1970-es években Pápán teljesítette sorkatonai szolgálatát. Sorsa nem egyezett a többezer kiskatonáéval, vakmerő elgondolás alapján ugyanis megpróbálta repülőgéppel elhagyni a repteret. Útja végén azonban nem Münchenben landolt, ahogyan előre elképzelte, hanem a börtönben.

Polereczky Gábor nyilvánosság előtt ismeretlen története nem az érintett elbeszélése nyomán került nyomtatásba, a nem mindennapi vállalkozást két, egykori pápai katona örökítette meg az utókornak. Nagy Ernő, a repülősök egykori szakmai parancsnoka, valamint a szintén nyugállományban lévő Kozma Gyula – aki repülőgépek karosszériájának szerelésével foglalkozott – a könyvbemutatón is együtt számoltak be az 1978. október 12-én történtekről. Visszaemlékezésükből egy filmbe illően merész akció bontakozott ki.

A városi könyvtárban tartott könyvbemutatón Kozma Gyula  és Nagy Ernő közösen elevenítette fel a nem mindennapi sztorit (fotó: Papp Gyula Attila)

Az említett nap délutánján repülés volt, az időjárás-felderítésre felkészített gép felszállásra várt, kissé távolabb pedig, egy másik zónában folyt az eligazítás. Közben a várakozó gép felől repülőgép-indítás hangja hallatszott, és a hozzáértő fülek számára az is nyilvánvaló volt, hogy az indítás bizony nem jó. Két műszaki tiszt indult a géphez, melynek elindításával – Kozma Gyula elbeszélése szerint – a mindenre elszánt Polereczky volt elfoglalva. A sorkatona, aki a kétéves szolgálata során repülőgépek karbantartására volt beosztva, a hibát ott követte el, hogy autós fejjel gondolkodott – mutatott rá volt felettese. A négykerekű járműveknél érvényes tétel, miszerint a nagyobb gáz gyorsítást eredményez, a repülőknél nem állja meg a helyét, ugyanis a levegőbe való felszálláshoz alapgázzal kell dolgozni.

Polereczky hiába készült fel előre, és hiába készített tervet a németországi landolásra, nem tudott tehát elindulni. Kozma Gyula azt is megfogalmazta: kérdés, hogy sikeres indítás esetén ki tudott-e volna gurulni a kifutópályára. Hiszen Polereczky sok mindent ellesett és megtanult a gépek karbantartása során, de nem volt repülőgép-pilóta. Aztán villámgyorsan következett a többi: elhárító tisztek, hírzárlat, kihallgatások, Polereczkynek börtön. Mindaz, ami akkoriban történt, maradt volna levéltári anyag, ha az egykori pápai katonák között egy beszélgetés során fel nem merül a múlt. Nagy Ernő elkezdett kutatni. Polereczky Gáborral is szerette volna felvenni a kapcsolatot, ám kiderült: ő már korábban elhunyt, 44 évesen az utcán érte a halál.

A történetéhez hozzátartozik, hogy az 1978. október 12-ei események előtt egy nappal a sorkatonák leszereltek, viszont Polereczky nem, mivel neki egy nyári kihágása miatt másnap a katonai bíróság előtt volt jelenése. Nagy Ernő a könyvbemutatón felvetette: Polereczky számára a dezertálás a felelősségre vonás elől való menekülést jelentette volna.