Ahova nem jut el a zaj

Két nyugat-dunántúli kis táj, a Vasi-Hegyhát és a Kemenesalja ölelésében fekszik a nyolcas főút kettészelte Hosszúpereszteg. Írásos feljegyzés először 1631-ben jelent meg a község iskolájáról. Egyébként pedig egy olyan magyar falu, amely a nemzeti históriában tudomásunk szerint sohasem játszott említésre méltó szerepet, fogalmazta meg Dénes Károly, a település  polgármestere. Más érdeme, nevezetessége tán nincs is, mint hogy lakói sok száz éven keresztül tették, amit kell.

Hosszúpereszteg mai nevezetessége a közigazgatásilag a faluhoz tartozó, attól néhány kilométerre, sűrű erdők karéjában megbúvó Szajki tórendszer. A szinte érintetlen szépségű, mintegy 3 ezer 500 hektáros erdőben egy széles völgy húzódik. Benne az Endréd és Gecseny környékén eredő Csörgető ér folydogál. Ez az ér táplálja a tizenegy tóból álló, egymással völgyzáró gáttal kialakított tórendszert. 

Az első híradás Szajkról 1912-ben látott napvilágot. A tavak létrejötte  a Vadása tóhoz hasonlóan  grófi kezdeményezésnek köszönhető. Már a múlt század elején tárgyalt két uradalom a létesítésükről. 1912-ben megállapodásra is jutottak, a tórendszer mégis csak 1931-ben alakult ki, akkor adott engedélyt Vas vármegye: a Csörgető eret duzzasztották fel Erdődy Sándor és Zierer Antal elképzelése nyomán. A Szajki erdő is grófi tulajdonban volt. A tavak keleti oldala Erdődy gróf, a nyugati Zierer Antal nagybirtokához tartozott. A környező falvak lakóinak semmit sem jelentettek akkoriban a tavak. Fürödni tilos volt bennük, de még csak sétálni sem szaba-dott a nagy rengetegben. 

Mára az első három tó külön egységet képez. 1967-ben jelölték ki fürdésre a hatos számú tavat, és strandot építettek az egyik oldalára. Gondozott, kulturált a környezet, üdezöld a pázsit, a hatalmas fák alatt az árnyékot kedvelők és a napozni vágyók egyaránt megtalálhatják az igényeiknek megfelelő strandszakaszt. Könnyen megközelíthető, akár gépkocsival, akár kerékpárral, hiszen az erdők által övezett területen jól kiépített út vezet Hosszúperesztegen keresztül a nyaralóhelyre, ahova nem ér el a város zaja, az utak forgalma, zavartalanul élvezhető a tiszta levegő és a madarak éneke. A tó nyáron a fürdés mellett számos vízisport űzésére kínál lehetőséget. 

A horgászat viszont egész évben kikapcsolódást jelent az idelátogatóknak. A halban gazdag négyes és ötös számú tavakon a helyi horgászegyesület várja a horgászat szerelmeseit. Pontyot, amurt, busát, kárászt, keszeget, harcsát, csukát, süllőt foghatnak a pecások.

Közkedvelt turistaparadicsom lett az egykor tiltott helyből, hiszen a viszonylag nagy kiterjedésű tórendszer számtalan sportolási lehetőséget is kínál. A tópart és a környező erdő lóháton vagy turistaútvonalakon is felfedezhető. A Szajki parkerdőben sok szépséget találhatnak a kirándulók. A hosszúperesztegi erdőt a kék túra útvonala is átszeli. Az itteni tölgyesek, akácosok, fenyvesek növény- és állatvilága sok érdekességet tartogat a túrázók számára. Érdemes megpihenni a lombok alatt vagy felmászni egy magaslesre és gyönyörködni a hosszúperesztegi tájban. Aki kitartóan, csendben várakozik, talán még  a nagyvadakat is megfigyelheti. A környező erdők szarvasállománya ezért nemcsak a természet szerelmesei, hanem a vadászok számára is vonzó.

A kerékpárosokat az erdei utak mellett a  környező, viszonylag kis forgalmú utak is túrázásra csábítják. Azok pedig, akik az őszi időben is fürödni szeretnének, alsóbbrendű utakon elkerekezhetnek Sárvárra, s megmártózhatnak az ottani gyógyfürdő vizében. 

A Kemenesalja lankái ideális feltételeket kínálnak a szőlőtermelésre is. Hosszúperesztegen több évszázados hagyománya van a szőlőművelésnek. A szőlő és a bor már a kezdetek óta fontos szerepet tölt be a falu életében. Ez a központi szerep tükröződik a falu címerében is, amelyben a szőlőhegyek és egy, a borászathoz nélkülözhetetlen eszköz, a prés látható. Az itt termelt szőlőkből olyan borok készülnek, amelyekre büszkék a hosszúperesztegiek. Az idelátogatók számára feltétlenül ajánlott a peresztegi otelló megízlelése. Mértékletes fogyasztás mellett  hozzájárul az emberek jó kedvének megőrzéséhez.