Interaktív kiállítások idézik meg több mint kétezer éves múltunkat Ópusztaszeren

Anonymus, az első magyar történetíró Gesta Hungarorum című alapművében írta le, hogy hét ősi vezérünk első ízben itt „ejtette szerét az ország dolgainak”. Vagyis itt alkották meg a magyarság ősi szokásjogán alapuló jogi normáit, amelyek építőkövei lettek a magyar nemzet és az államiság kialakulásának. Ezért is lett a hely neve „Szer”, amelyet a korabeli oklevelek a XIII. században Scerii Zerr, Scer, Zeer neveken említettek. Ópusztaszer ennek köszönhetően vált szakrális zarándokhellyé.

Az emlékparkot az ­1970-es években kezdték építeni, ahol méltó helyet találtak a meglehetősen hányatott sorsú Feszty-körképnek is. Alkotója, Feszty Árpád, szinte az egész fővárosi művésztársadalom közreműködésével ­készítette el a Magyarok bejövetele című, óriásméretű, 15-ször 120 méteres nagyságú művet, amelyet Budapesten 1894-ben mutattak be a mai Szépművészeti Múzeum helyén épült Rotundában. Később a budapesti millenniumi kiállítás fő attrakciója volt, ezt követően azonban több évtizedig feltekercselve hányódott, a második világháborúban meg is sérült. Végül 1995-ben, alapos restauráció után végre valóban a helyére került, az ópusztaszeri emlékpark harmincöt méter magas Rotundájának fő látványossága lett.

Az emlékpark azonban ma már jóval több, mint a honfoglalás egyedülálló művészi ábrázolásának kiállítóhelye. Sokan vallják, hogy a Kárpát-­medencei magyarság jelképes központja. A honfoglalás ezeréves évfordulóján ezért építették éppen ide az Árpád-emlékművet, amelyet történelmünk legkiemelkedőbb egyéniségeinek szoborparkja vesz körül, a 2012-ben a felállított Nemzeti Összetartozás Emlékműve pedig a szerte a világon élő magyarok jelképe. A Rotundában lévő kiállítások egyebek közt honszerző őseink történetét, a középkori magyarság életmódját mutatják be. Érdekes kortörténeti kiállítás a Feszty-szalon, amely a körkép születésének körülményeiről szól, de lát­ható numizmatikai, hadtörténeti, sőt viselettörténeti bemutató is.

A ma már ötvenöt hektáros emlékpark területének legrégebbi része a Romkert, amelyben az első templom még Szent István korában épült. A Puszta Házában a környezettudatos életmóddal, a Nomád Parkban a honfoglalás korának mindennapjaival ismerkedhetnek meg a betérők, a skanzenben pedig a Dél-Alföld XX. század eleji népi építkezését a térségre jellemző épületekkel, a mindennapi élet emlékeit pedig a kort megidéző berendezési tárgyakkal együtt tekinthetik meg. Újjáépítve látható az 1850-es években épített, a Rákosi-korszakban teljesen elpusztított ányási Pallavicini-kápolna is. Az emlékparkban a legutóbbi fejlesztések során vendégváró multifunkciós látogatóközpont épült.