Építésének országos híre volt

Területe a Dunántúlon a Drávától egészen a Dunáig ért, ide tartozott a középkorban Fejér-, Somogy-, Veszprém- és Zala (régi nevén Kolon) megyék, valamint a később megszűnt Pilis megye. A főegyházmegye védőszentje Szent Anna, társvédőszentje Boldog Gizella, főszékesegyháza a veszprémi Szent Mihály székesegyház.

Az egyházmegye főpásztorának volt a joga a mindenkori királyné megkoronázása (Gizellától Zita királynéig), s egyben ők voltak a királynék kancellárjai is. Veszprém Géza fejedelem felesége, Sarolt óta a királynék városa . A veszprémi püspököket az uralkodók gyakran bízták meg diplomáciai szolgálatokkal. A legismertebb diplomata-püspök a Mátyás király idején élt Vetési Albert (1458-1486) volt.

A 16. század török hódításai nem kímélték az egyházmegye területét sem. A Balatontól délre és keletre elterülő védtelenebb területek már a hódítás első évtizedeiben az oszmánok kezére kerültek, de maga a püspöki székhely, Veszprém sem volt biztonságban. Emiatt 1544-ben úgy a káptalan, mint a püspök úgy döntöttek, hogy elhagyják a várost. A káptalan Sopronba, a püspök - védettebb várába - Sümegre költözött. Magát Veszprémet első ízben 1552-ben foglalták el a török csapatok. A káptalan már a XVII. század elején, 1630-ban visszatért a városba, a püspök visszatérésére Sümegről egy évszázadot kellett várni.

A veszprémi érseki palota Veszprémben a vár egyik legjelentősebb épülete. Az épület helyén állt hajdan egy gótikus palota. Később itt volt a régi püspöki rezidencia is, mely szintén elpusztult a török harcok idején. 1704-ben az egész vár leégett, így új palotát kellett építeni. Koller Ignác püspök kezdte el építtetni a ma is álló, pompás palotát. 1763-ban Fellner Jakab kapott megbízást a veszprémi püspöki palota terveinek elkészítésére, A palota tervezése közel két évig tartott és az építkezés 1765 tavaszán kezdődött. Fellner Jakabnak a párhuzamosan folyó építkezéseihez képzett építésvezetőkre volt szüksége. Így lett a veszprémi munkáinak irányítói Hauensteiner Vencel kőművesmester (1774-ig), majd Weidt Péter és Kerbier György kőművespallérok.

Az U-alakú épület tengelyében előreugró, oszlopos előcsarnokkal kihangsúlyozott kocsifelhajtós bejáratot alakítottak ki
Fotó: Bándi László

Az épület elhelyezésére 35 öl (egy öl 1,9 méter) hosszú és 17 és fél öl széles terület állt rendelkezésre, miután a régi királyi palota maradványait a Gizella-kápolnától délre lebontották. Felhasználták a 30 éve épült Acsády-féle püspöki palota falait is. Koller Ignác a nagypréposti ház fenntartásán kívül a Királyi Palota udvari kápolnáját sem engedte lebontani. Ezt a kápolnát, melyet a hagyomány Gizella királynénak tulajdonít, helyreállíttatta. Fellner szimmetrikus elrendezést alakított ki. Az egész épület középső, fő részét kihelyezte a Várhegy peremére, a sziklafal szélére. Így az épület a Buhim-völgy felől hosszabb és zártabb tömegben jelenik meg. A fedett terasz előépítménye egységbe kovácsolja a meredek hegyoldal és a tetején elhelyezett épület összetartozását.

Az előcsarnokból jobbra háromkarú lépcső vezet az emeletre, melynek fő helyisége a nagyterem (ebédlő). A nagyterem mennyezetfreskója a négy évszak allegorikus alakjait ábrázolja. Az emelet északi utcaszárnyában találjuk a házi kápolnát. Mennyezetfreskóján az Atyaistent látjuk, amint megszabadítja az emberiséget a gonosztól. A nagyterem és a kápolna mennyezet képeit Johann Ignaz Cimbal osztrák festőművész (1722-1795) festette 1769 és 1771 között. A kápolnában látható még Oeser Ádám Ecce homo című táblaképe (1772) és itt áll Padányi Bíró Márton püspök szépen, művészien faragott térdeplője. Meg kell még említeni a palota asztalosmunkáinak tölgyfába faragott díszítéseit és Orzetti stukkódíszeit. A Képteremben a veszprémi püspökökről és érsekekről készült festményeket őrzik és egy gyöngyház berakásos bútorzatot, ami Mária Terézia adománya. Nagyon értékes a palota kép-, porcelán- és bútor gyűjteménye.

Az U alakú épület tengelyében előreugró, oszlopos, teraszos előcsarnokkal kihangsúlyozott kocsifelhajtós bejáratot alakítottak ki. A timpanon közepébe a Koller család címerét helyezték el. A timpanon fölött kétoldalt lecsüngő virágfüzéreket angyalalakok tartják. A palota 1765-től 1776-ig épült. A veszprémi püspöki palota Fellner Jakab legjelentősebb alkotásai közé tartozik, a magyar barokk építészet egyik remekműve. Benne a mester a franciás ízlésű klasszicizáló építészeti irányzat híveként mutatkozik be. Így vált Fellner a hazai copfstílus első képviselőjévé.

Már az építés közben oly nagy híre volt a készülő mű szépségének, hogy messze földről jöttek emberek, hogy megcsodálhassák az épületet. Ráadásul annak is híre ment, hogy még vízvezetéket is építenek, ami akkoriban nagy luxus volt Magyarországon. E páratlan vízvezetéket Tumler György, az ezermester molnár kezdte építeni. Halála után 19 éves fia, Henrik fejezte be 1767. szeptember 13-án. A Várkút ekkor veszítette el fontosságát. (Tumler Henrik készítette a budai vár első vízvezetékét.)

Az érseki palota levéltárában körülbelül másfélezer Mohács előtti oklevelet őriznek, de jelentős a könyvtár középkori és kora újkori gyűjteménye is. A levéltárban van Magyarország legkorábbi, eredetiben megmaradt magánoklevele, a Guden-féle végrendelet 1079-ből, de van itt több irat Kun Lászlótól és Vetési Albert püspöktől is. A könyvtár régi gyűjteménye jelentős. Külön őrzik Koller Ignác hagyatékát, amely az ő emlékkönyvtára. Az érseki palota könyvtára megközelítően 60 ezer kötetet számlál. Négy kódexszel, 24 ősnyomtatvánnyal (1501 előtti könyvvel) és 344 kötet 16. századi művel rendelkezik.

A rendszerváltozást követően, 1993-ban szervezeti átalakuláson esett át az egyházmegye. A Balatontól délre eső Somogy és Zala megyei területekből II. János Pál pápa létrehozta a kaposvári püspökséget, s ezzel együtt Veszprémet érseki rangra emelte. A veszprémi érseki palota látogatható.